Borosy András - Kisfaludy Katalin - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok II. 1661-1720 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)

Regeszták

7720. No. 3. és 6. 362. Gróf csábrági és szittnyai Koháry István országbíró megkeresésére Szeleczky Márton alispán elrendelte 1720. október 26-án Süly (Sülly) és Úri (Urj) falvak közötti határ vizsgálatát, amelyet Magócsy Mihály szolgabíró és Sőtér Antal esküdt végzett el 1720. november 22-én Rátóton. Úri falunak a Süly felé eső határainak vizsgálata. Úriból Szecső felé vezető útra fordultunk keletre és elértünk egy hármas határhoz a Nádas-völgynek (Nádass völgy) nevezett részben, mely Úri, Szecső és Süly határa. Ott a következőket mondták a tanúk: • Pócsa (Pócza) István, kb. 72 éves pándi (Pand) lakos, Szalgháry (Szálgárj) József jobbágya a specificált három határok iránt másként bizonyosat nem tud, hanem pándi Dobos Páltól hallotta, hogy egyike úri, másika szecsői, harmadika sülyi territóriumokat különböztető határok legyenek. • Makai (Makaj) Mátyás, kb. 74 éves körösi (Körös) lakos vallja, jóllehet a fátens ennek előtte zsigeri (Zsigri) lakos és született ember volt is, a Nádasvölgyön járt fel az erdőre, de ezen három határokra nem emlékezik, hogy látta volna, azért nem is tud felőlük vallani. • Tanúvallomást tett még Nagy János, kb. 60 éves tápiósági (Tapio Saag) lakos, gróf galántai Esterházy Antal jobbágya, Győri (Győri), alias Zsigri (Zsigrj) János, kb. 48 éves szadai lakos, a váci (Vacz) püspök jobbágya. A hármas határtól a Nádas-völgyön át nyugatra fordulva nagy emelkedőn kb. kétezer emberi lépést tettünk ugyanazon völgyben, majd délre fordultunk és ugyanazon völgy oldalában domb alakú föld határjelet mutattak nekünk a bozót között. Erről a tanúk a következőképpen vallottak: • Pócsa István vallja, hogy ezen földhányás iránt egyebet nem tud mondani, hanem ugyan följebb említett Dobos Páltól hallotta, hogy a haraszt szélin az iharos bokorban volna egy fölhányott határ, de a fátens nem emlékezik reá, hogy Dobos Pál mondotta volna úri vagy sülyi határoknak lenni. • Nagy András vallja, hogy egyebet nem tud a praenotált hányás felől mondani és nem is emlékezik, hogy látta volna azon hányást, hanem még ifjú legény korában Ságon lakván, akkor is a Nádas-völgyi úton feljártak ezen körülbelül lévő erdőre fát lopni, s tudja azt, hogy akkor afféle falopásban nem a sülyiektűl, hanem az úriaktúl féltek és vigyáztak, hozzáadván azt is, hogy ezen talált földhányás körül vágták a fát, minthogy akkor szép tölgy fiatalos erdő volt. • Makai Mátyás vallja, hogy ezen hányás felől semmit sem tud bizonyost mondani, hanem még Zsigrén laktában ezen hányáson fölül Süly felé szoktak volt a sülyiek esztendőnként bizonyos darab erdőt nyilasszámra elosztani, amint hogy a fátens is sülyi emberektől afféle nyilast szokott volt venni, amidőn azon fát hordotta haza Zsigrére, hallotta afféle faadó sülyi emberektől, hogy a berek szélén túl úri határ légyen, amint is, hogy a praenotált határforma hányás is a berek szélében esik.