Borosy András - Kisfaludy Katalin - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok II. 1661-1720 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)

Regeszták

kertje mellett levő egy nagy öreg határhányásra visz, amely határon a kecskeméti lakosok is most nem villongottak, hanem megegyeztek. 9. Tudja-e a tanú, hogy azon megegyezett határtól egyenesen napnyugatra menvén, a budai ország szekérúton keresztül menvén a lajosi határ visz egy nagy öreg domb tetején levő föld határhányásra. 10. Tudja-e a tanú, hogy azon nagy öreg domb tetejétől napnyugatra visz a lajosi határ, a Bénye puszta ország szekérútján keresztül által, a Zsombékos-tó mellett levő föld határhányásra. 11. Tudja-e a tanú, hogy a Zsombékos-tó mellett levő határtól a lajosi határ visz ugyan napnyugatra a bényei és szentgyörgyi pusztákra járó szekérúton keresztül által, néhai Godány Demeter és Aracsi János nyaralója helyére, melyen felül a Csődör nevezetes homokos hely vagy. 12. Tudja-e a tanú, hogy midőn néhai Kecskeméten lakozó Godány Demeter, Aracsi János és Fekete Tóth (Tott) György bírták, a feljebb levő tizenegyedik punktumokban megemlített mezei kerteket avagy nyaralóhelyeket, ki engedelméből bírták, s hová fizettek tőle és végtére azon helyen levő, s említett nyaralókat kik vágták ki, s vesztettek el, s miért... 13. Tudja-e a tanú, hogy azon nyaralóhelytől a lajosi határ napnyugatra nagy messze, egy fertály mérföldnél tovább „progrediálván" avagy menvén, terjedvén visz a Baromállás-völgy nevezetes helyre, ahol ott azelőtt volt egy nagy jegenyenyárfa határjelül. 14. Vallja meg a tanú, hogy a tekintetes nemes pozsonyi (Poson) kamara engedelméből esztendőnként való bizonyos árendának fizetése alatt, ember emlékezetétől fogvást mindenkor Kőrös városának lakosai a lajosi pusztának szabatos, békességes uraságában s birodalmában voltak, és a feljebb megírt és „occulatában delineált" határjelek, s módok szerint élték és bírták hajdan, míg el nem foglalták hatalmasul a határjáráson belől Lajos felé kecskeméti Csizmadia András, s több kecskeméti lakosok, akiknek nevei a lajosi határjárásnak „delineatiojában seriatim" fel vannak téve, s vallja meg, hatalmasul foglalták-e azon kecskeméti lakosok, avagy mi módon bírják, s hány esztendeje. 15. Vallja meg a tanú, hogy amely határokat mutatták a kecskeméti lakosok az 1678. augusztus 19-i határjáráson, „igaz és valóságos határjelek-e azok avagy nem". 16. Mindezekben, és ezeken kívül mit tud, látott, s hallott a tanú, s kit tudna jó tanúnak lenni, hite után vallja meg a bizonyságot. Az első jegyzőkönyvet 1680. augusztus 15-én, Kőrösön vették fel, 51 tanút hallgattak meg: 1. tanú: Úrházy János körösi nemes, 55 éves. Az első kérdésre igennel válaszolt. A másodikra szintén, mert régi öregektől, nevezetesen az azóta Váradra (Varad) költözött Szűcs Jánostól, néhai