Borosy András - Kisfaludy Katalin - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok II. 1661-1720 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)
Regeszták
nemes Füle Istvántól és Zsíros (Siros) János körösi lakosoktól is hallotta, hogy az a lajosi határ. A harmadik és negyedik kérdésre csak azért tud igennel válaszolni, mert így hallotta, de nem tudja biztosan. Az ötödikre kijelentette, hogy Kecskeméten lakó Kis Mihály többek, így Kati (Katj) Péter és Hegedűs János, továbbá körösi Csatái Nagy János és Török János jelenlétében és a tanú előtt mondotta, hogy azért ásta a három vermet, mert addig az övé a föld, azon belül már lajosi. Ezután csak a 12. kérdésre válaszolt, mert pontoson tudja, hogy kecskeméti Godány Demeter, Aracsi János és Fekete Tóth György a nyaralókat Kőrösön lakó lajosi gazdák engedelméből bírták. Használatukért Kőrösre adóztak, és végtére is a körösiek is vágták ki azokat. Maga a tanú és még két atyafia akarta használni. Kérték Zsíros János akkori körösi főbírótól, mert nem volt nyaralójuk. Inkább körösieknek akarták volna árendába adni, mint kecskemétieknek. 28—30 esztendeje vágták ki a nyaralókat. A 13. kérdésre igennel válaszolt. A 14. kérdésre azt vallotta, hogy a körösiek mindaddig szabadon bírták a lajosi földeket, mezőket, ameddig a kecskemétiek erőszakkal el nem foglalták a szántó és kaszáló mezőket, nyaralóhelyeket. A 15. kérdésre vallja, hogy soha nem volt ott a határ, ahol a kecskemétiek mondják. 16. kérdésre: jó tanúnak tudja Jó Mátét és Nagy Györgyöt. 2. tanú: Nagy Pál, kb. 40 éves, a Makcsay (Makcsai) család körösi jobbágya. 1—2. kérdésre, mint az 1. tanú. A 3. kérdésre azt válaszolja, hogy 14 évvel ezelőtt a nevezett helyen körösi juhokat legeltetett, azt a kecskemétiek nem ellenezték, és nem is művelték ott a földet. A negyedikre azt mondja, hogy a Fajdos-hegynek a tetejét hallotta lajosi határnak néhai kecskeméti Aranyi Jánostól, amit rajta kívül is sokan hallottak, így a körösi Úrházy János és Csatái Nagy János. Ám kecskeméti Aranyi András azt mondta erre, hogy bolond, olyan öreg már, nem tudja, mit is beszél. A nyolcadikra vallja, hogy Boros János sem régen építette a kertet, mert a hely 8—9 éve még marhajáró mező volt, nem volt ott egy barázdányi szántás sem. A kilencedikre azt válaszolja, hogy 20 éve, mióta a Budai országút feletti határhányás ott van, azt lajosi határnak tudja. 10. Biztos abban, hogy a Zsombékos-tó partján volt jelet Mező Mihály kecskeméti szántotta ki, jóllehet az lajosi határ, mely mellett maga sokszor főzött is, amikor legeltetett. A 11—13. kérdésre újat nem tud mondani. 14. A pozsonyi kamara engedelméből árendálták a körösiek, s a kecskemétiek apránként foglaltak el mind több és több földet, már 16 esztendeje vitatkoznak a határokon. 16. Jó tanú Zsigri (Sigri) István. 3. tanú: Czuczor András 35 éves, Semsey (Semsei) György körösi jobbágya. A 10. kérdésre vallja, hagy néhai Pintér (Pintér) Miklóstól, Úrházy János néhai gulyásától hallotta, hogy igazi lajosi határjel, ami a Zsombékos-tó partján állt. Szabadon legeltetett ott, s „ott is bogárzottak" a marhák. 4. tanű: Németh (Nemet) István, 40 éves, Keglevich (Keglevith) Miklós körösi jobbágya. Semmit sem vallott.
