Krizsán László: A szabadság balladája. Ács Károly élettörténete - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)

II. fejezet A szolgabíró a nép szolgája

II. fejezet A SZOLGABÍRÓ A NÉP SZOLGÁJA A Jí ialatt Ács Károly tudományban és tapasztalatokban gyarapojlVA dott Kecskeméten, szerte az országban jelentős változások mentek végbe. A változások már a XIX. század húszas éveitől jelentkeztek. Megalakult a Magyar Tudós Társaság, 1837-ben az „Árpád ébredésé"-vel megkezdte nyelvőrző- és művelő küldetését a Nemzeti Színház. A társasági élet a Nemzeti Kaszinó falai között és programjaiban jelentkezett: megalakult a Magyar Gazdasági Egyesület, elkezdődött a „lófuttatás" és 1842-ben létrejött az Országos Iparegyesület. Alakult Orvosegyesület, Mérnök-kör, Lótenyésztő Társaság és megnyitotta kapuit, a névválasztás lehetőségeibe bonyolódva, a kezdetben „Rugaldá"-nak nevezett Vigadó. Huszonhét gőzhajó szelte a Duna hullámait és megkezdődött a folyó zabolátlan és szinte hajózhatatlan szakaszának szabályozása a Vaskapu-szorosban. Fellendült az ipar és kereskedelem. S bár Széchenyi „Hitel" című műve már korábban ismertté vált, a hitelviszonyok eléggé elmaradtak az igényektől. Ám 1841 októberében megvalósult a „Pesti Kereskedői Pitvar" több, mint egy évtizede indult törekvése: megalakult az első magyar pénzintézet, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. A bank alapító okiratára az uralkodó, „Nos Ferdinandus Primus" megnevezés alá odarajzolták az építendő Lánchidat. A Lánchíd mintegy jelképként szerepelt más okmányokon is. Nem csupán a két város, Pest és Buda egységét szimbolizálta, hanem magasabb fokon a nemzet egységét is kifejezte. A Lánchídról szóló törvény szövege volt az első, amely tartalmazta a közteherviselés embrionális formáját, a mindenkire egyaránt kötelező hídvám fizetését. Sokan az állampolgárok jogi egyenlőségéhez vezető út első lépését látták a híd használatára vonatkozó törvényben. Hatalmas lendületet vett az építkezés, és soha nem látott mértékben megnőtt a munkaalkalmak száma, a kézműves ipari munka iránti igény. A keresletet nagyban növelték az 1838-as nagy árvíz után