Krizsán László: A szabadság balladája. Ács Károly élettörténete - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)
II. fejezet A szolgabíró a nép szolgája
meginduló építkezések. Pesten 2281 ház teljesen összeomlott, 827 erősen megrongálódott. Budán és Óbudán 601 épület dőlt le és 536 károsodott súlyosan. Az árvíz utáni években szinte új városok nőttek fel a Duna két partján. Széchenyi már ekkor javasolta Pest és Buda egyesítését Budapest néven. De nemcsak a környezet és a gazdaság fejlődött. Jelentős kulturális és tudati változások jelezték, hogy az 1840-es évek elején az emberek már nem úgy gondolkodnak, mint Széchenyi és reformtársai fellépése előtt. A nemzedék, amely Liszt Ferenc magyar rapszódiáit és Vörösmarty Szózatát az osztrák kormányszerveknek a titkos rendőrségre és besúgókra épülő módszereivel együtt ismerte meg, a változást legsürgetőbben és legőszintébben óhajtotta. Ezek között elsősorban a jurátusok, akik közé — tanulmányai és szíve szerint — Ács Károly is tartozott. A reformkor évtizedei a jogásztársadalom aranykora volt Magyarországon. Még létezett ugyan a „régi jó táblabírók" világa is, ugyanakkor a polgárosulás felé lassan elmozduló kor nagy lehetőségei egyre jobban csábították a gyors karrierre vágyó ifjakat. Aligha volt még egy ilyen „siker pálya", melyet a múltba nézők és a jövőbelátók egyaránt szerencsésnek tartottak. S e kiváltságos helyzetet a kor politikai eszméinek hirdetői személyes példájukkal még inkább erősítették. A reformkor alkotó nemzedékének többsége — és mindenekelőtt a nagy példakép, Kossuth Lajos —jogász volt. Követőinek többsége is jurátus. A jurátusság politikai párt volt az akkori Magyarországon: a haladásért harcoló honfiak politikai csoportosulása. A jogi tanulmányait 1843-ban befejező Ács Károly is belekerült a pálya vonzásába. A politikai érdeklődés sodorta magával. Kecskemétről „egyenesen Pozsonyba ment oly célból, hogy az országgyűlés üléseit látogathassa. Onnan 1844-ben Pestre lejövén, a magán- és váltójogi eljárásokban szerzett gyakorlatot, s 1845-ben az ügyvédi vizsgát letette. Ezt megelőzően azonban Pest megyének ugyanazon évi, május 6-ikán tartott tisztujítása alkalmával a pilisi járásban tiszteletbeli eskütté tétetett. Hivatalában fő törekvése volt a megye bizalmát tettekkel érdemelni meg. Minden eljárását erély, pontosság, igazság, becsületesség s emberies bánásmód jellemzék." 33 Ács Károly rövid életrajza. Összeállították: Barátai. Pest, 1865. 3—4.1.
