Krizsán László: A szabadság balladája. Ács Károly élettörténete - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)

V. fejezet Az ítélet

titek a fővárost, Pestet, — vandál károkat okozva az emberek életében és vagyonában stb...' 1849. május 18-án kerülete községeibe szétküldte a függetlenségi nyilatkozatot, hasonlóan az egyházkerületeknek is, — azzal az utasítással, hogy azt ünnepélyesen hirdessék ki. A községekhez intézett kisérő iratban ócsárolta a magas dinasztiát, és a cs. k. csapatokat, — az utóbbiról azt állítva, hogy azok ördögökként ödöngenek ide-oda, de utolsó megpróbáltatásuk, utolsó menedékhelyükre, a pokolba való letaszítás, még hátra van. A községektől belátást, elszántságot, odaadást, valamint az illegális országgyűlés által hozott határozatok betartását követelte meg. Sürgette az elmaradt újonc csapatok felállítását. A papságot utasította, hogy a hozzájuk eljuttatott függetlenségi nyilatkozatot a szószékről ismertessék és magyarázzák, hogy hálaimát mondjanak, a népet kötelességeire figyelmeztessék, és lelkesítsék arra, hogy önként szervezzenek újonccsapatokat. Az ujoncállitásra Ács még a későbbiekben is visszatért. 1849. július 4-én Pestről parancsot adott ki a Kossuth bankók statáriális eljárás terhe melletti elfogadására, s tudatta, hogy bár a megye áttette székhelyét Kecskemétre, ő továbbra is kerületében marad és a rábízott nép érdekeit minden tekintetben képviseli. Mivel a cs. k. csapatok ebben az időben Pest—Buda ellen vonultak, Ács megkísérelte a szökést. Először a Csepel szigeten lévő Ráckevére, — ahol még adókat hajtott be, — majd 1849. július 10-én Szigetujfalu, Tököl és Csepel községeknek azt az utasítást adta, hogy akadályozzák a dunai átkelést, a kompot a Duna bal partjára húzzák ki, és vigyék át Vadkertre. Ezután több megyében bukkant fel, míg végre 1850. áprilisában arra az elhatározásra jutott, hogy Törökországon át Angliába, vagy ÉszakAmerikába vándorol... Győr felé, majd a bosnyák határ irányába vette útját. Sabinagrada és Hitter között, a broderi határőrgyalogezred körzetében sikerült kompon átkelnie a Száván, ahol a hitteri halászok elárulták őt. A túlsó partra érte kiküldött járőr elfogta és azonnal beszállította a menekülőt. A fentiekben előadott és tettekkel alátámasztott körülmények világosan bizonyítják, hogy a vádolt személy 1849. április 14-ike előtt és után is, erőteljesen vett részt az utolsó magyar forradalmi megmozdulásban, ezért a vonatkozó hadicikkelyek értelmében felségsértés bűncselekményével vádoltatik. A bűncselekmény jogi bizonyítását eskü