Magyar Eszter: Visegrád története 1684-1756 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 28. (Budapest, 1998)

II. Visegrád a Starhemberg család birtoklása alatt (1700—1756) - 1/a A népesség-összeírások anyakönyvi adatokkal kiegészített névsorai és elemzésük

A közölt és (kiegészített) névsorok alapján a lakosság lélekszáma Visegrádon a 18. század első felében a következőképpen alakult. 1712-ig, az egyházi anyakönyvezés megindulásáig lényegében be kell érni a hivatalos számadatokkal, a megyei összeírások névsoraival, amelyek közül az 1703-ban készültet közöltem.

34 Eszerint 1703-ban 25 telkes jobbágy és 5 néven nem nevezett házas zsellér élt Visegrádon. Még ebben az időszakban is lehet más forrásokból kiegészítő neveket találni. Pl. 1755-ben a birtokoscserével járó határperek, határrevíziók idején a per tanúi közül többen vallották magukról azt, hogy 1700 és 1712 között Visegrádon éltek. Név szerint Tót György, Varga György (a későbbi hajós vállalkozó), Kemény József stb. gyermekkorukat itt töltötték. Róluk, illetve szüléikről azonban nem lehet tudni, hogy nem számították-e be őket a név nélkül említett 5 zsellérháztartás közé. A kérdéses időszakban Visegrádon élt Dubniczky István nemesember, aki az 1710-es években költözött Dunabogdányba — amikor Visegrád oppidum, mezőváros státusza a gyakorlatban kérdésessé vált—, és akit amúgy sem írtak össze az adózók között.

35 A legkevésbé megbízható országos összeírás idején — 1715ben — 27 adózó háztartásfőt írtak össze a településen, de ez a szám az anyakönyvi bejegyzések alapján legkevesebb 38 családfővel kiegészíthető. Részben a pontosabb munka miatt a népesség rohamos növekedése regisztrálható az 1720. évi országos összeírás adataiból, ekkor 39 hivatalosan összeírt és 65 össze nem írt család élt a faluban. A növekedés valamennyi nemzetiség esetében megfigyelhető. Az össze nem írt személyek legtöbbje uradalmi alkalmazott vagy cseléd volt (Apfel, Vogl), esetleg a község által felfogadott pásztor (Feigl Sebestyén kondás) vagy a módosabb visegrádiak szolgája, bérese. Utóbbira lehet következtetni abból a tényből, hogy 1712, az anyakönyvvezetés kezdete óta találkozunk olyan nevekkel, amelyek az 1715. és 1720. évi összeírásból egyaránt hiányoznak. PML CP. II. 31. 170L, CP. II. 39. 1703., CP. II. 45., CP. II. 165. 1736. PML IV. 3 l-e. Processus terminati F:45 N:18 1765., 1755.