Magyar Eszter: Visegrád története 1684-1756 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 28. (Budapest, 1998)

II. Visegrád a Starhemberg család birtoklása alatt (1700—1756) - 1/a A népesség-összeírások anyakönyvi adatokkal kiegészített névsorai és elemzésük

A visegrádi lakosság gyarapodását több tényező kedvező egybeesése is elősegítette. Egyrészt a szatmári béke utáni nyugalmasabb évek beköszöntével, az 1710-es években vonult le a német bevándorlás első nagy hulláma. (A folyamatról a későbbiekben még részletesen szó lesz.) Másrészt megindult magában a Starhemberg uradalomban is a gazdálkodás fellendülése, ami a birtokigazgatás átalakulásával is járt. 1709-ben a budai kamarai adminisztráció megszűnése után került ide Pleyer tiszttartó, akinek a tevékenységéhez köthető az uradalmi gazdálkodás intenzívebb megindulása. A Starhemberg család 1719-ben a hatvani uradalomhoz tartozó nagyoroszi birtoktestet is megszerezte, és ez a fejlemény a gazdasági kapcsolatok megélénkülésén kívül újabb betelepülést, elsősorban magyar népesség beköltözését eredmé, 36 nyezte. A békeidők helyreálltával a szórványbeköltözések száma is növekedett elsősorban Ausztriából, Cseh- és Morvaországból, valamint a magyar Felvidékről. A minden megye számára 1728-ben országosan elrendelt öszszeírás alkalmával a vármegyei összeírok 40 adózó háztartást vettek számba Visegrádon, de az anyakönyvi adatokból még további 82 személy, vagy családfő nevét lehetett kigyűjteni. Előfordulnak köztük a korábbi évtizedekből ismert nevek viselői éppúgy, mint új jövevények. A fluktuáció és a kontinuitás problémája amúgy sem fogható meg mindig. Pl. az első betelepülők közé számító Kodrus András 1721-ben meghalt, özvegye saját nevén gazdálkodott az 1732-ben készült uradalmi összeírás szerint, majd másodszor férjhez ment, és a gazdaság már a második férj nevén szerepel a továbbiakban. A források hiánya miatt a legkorábbinak tekinthető uradalmi összeírásban — amely 1732-ben készült — megfordul a számarány a hivatalosan összeírt és az össze nem írt, de állandóan Visegrádon lakó háztartások, illetve családok között. 1732-ben 80 telkes jobbágyot, házas és hazátlan zsellért számolt össze a belső gazdasági használatra készített uradalmi összeírás és az összeírásból kimaradt személyek, nevek száma lecsökkent 20 körülire. TeLinz:1732. A Nagymaroson égetett téglát Nagyorosziba viszik. Nagyoroszi lakosságnévsora 1732-ből, több azonos családnév található a két összeírásban.