Magyar Eszter: Visegrád története 1684-1756 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 28. (Budapest, 1998)

I. Visegrád története a török kiűzése után a kincstári igazgatás idején (1684—1700)

A falu külső képére 1699-ben is a hajdani romok nyomták rá bélyegüket. Első volt közöttük az erősen megrongálódott vár, amelyet 1688-ban még 60 ezer forintra értékelt a kamarai bizottság. A volt városban a következő említésre méltó és esetleg még kijavítható épületeket írták össze a birtokátadási leltár során: két romokban álló templom, valamint a pénzverőkamara. Romokból helyreállított épületekben laktak itt tartózkodásuk idején a kamarai erdőmesterek, a korábban említett Brunner György és utóda 1699-ben Piati Péter, valamint a bányatársaság helyi megbízottjai. A város és a palota tehát ekkor még nem volt a földig lerombolva, mint ezt Bél Mátyás 1737-ben kiadott leírása alapján vélhetnénk. (Bél állításainak a munkája illusztrációiként megjelent, Mikovinyi Sámuel által készített rajzok is ellentmondanak, amelyeken jól látható, hogy a Duna partján, ha romosán is, de álltak még a városfalak, mint erre az építészeti ismertetés során még visszatérek.)

16 A településen a bányászat folytatása idején, 1699-ben 51 ház állt, ami legalább ugyanennyi háztartást jelentett, nem számolva a más házánál lakó hazátlan zselléreket. A lakosságszám tehát lényegesen magasabb volt, mint a birtokos változás után a Starhemberg korszak elején. Az 1699-es leírás szerint a népesség nemzetiségi összetételét tekintve német, magyar és rác volt. (Még ebben az időszakban is tartott a rácok (délszlávok) tömeges északra költözése. A 17. század végén Szentendre több ezer lakosú, többségében rác bevándorlókból álló város volt.) A visegrádi házak a leírás alapján rossz minőségű viskók voltak, nincs utalás arra, hogy a palota romjait felhasználták volna. A palota romjaiból, köveiből való falusi építkezés elmélete szintén Bél Mátyás tudósítása alapján ment át a köztudatba, de a vélekedés régészetileg nem igazolható.

17 16 Mathias Beel: Notitia Hungáriáé Novae Geographico Historica. IV. CisDanubianae. I. Pars. 1737. III. kötet. 470., 479. 1. Visegrád város Duna felőli látképét ld. a jelen füzet borítólapján. A rajzot ismeretlen szerző készítette. Mikovinyi Sámuel a kötetben található térképeket és település-alaprajzokat rajzolta. 17 Szőke Mátyásnak, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatójának szíves közlése. A több évszázados visegrádi parasztházak lebontása, ül. átépítése során nem került elő a néhai palotából származó faragott kő olyan mennyiségben, amennyi Bél állítását igazolná.