Magyar Eszter: Visegrád története 1684-1756 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 28. (Budapest, 1998)

I. Visegrád története a török kiűzése után a kincstári igazgatás idején (1684—1700)

Annak, hogy Visegrád újjáépült, végleg megtelepült helység lett, a mészárszék és a kocsma megnyitása is bizonyítéka. Borkimérési joguk csak Szent György naptól Szent Mihály napig tartott, vagyis a településnek még nem volt saját telepítésű szőlőhegye. Működött már a patakmalom is két kővel, és egyaránt alkalmas volt finom süteményre való, valamint kenyérliszt őrlésére. A malom viszont a budai kamarai tisztviselő, erdőfelügyelő tulajdonában volt, és nem biztos, hogy a faluközösség építette. Egyértelműen az összekovácsolódott, már véglegesnek számító közösség meglétére utal azonban a mezővárosnak az az erőfeszítése, hogy az egyik templomromot rendbe hozza és az istentiszteletekhez szükséges felszereléssel ellássa. Más német újratelepítéseknél pl. Dorogon is előfordult, hogy a többszöri nekirugaszkodás és megtelepítési kísérlet után a lakosság akkor érzi már végleges otthonnak új lakóhelyét, amikor belefog saját temploma építésébe. Ez az állapot Dorogon is 1700 körül következett be. A templomépítéshez a lakosság mindkét település esetében kevés segítséget kapott a hatóságoktól, Dorogon a hadiadót egy alkalommal fordíthatták erre a célra. Visegrádon 1698-ban kezdik el a templom helyreállítását és a segély szervezését. A kamarai adminisztrációt arra kérik, hogy a visegrádi erdőbe téli makkoltatásra beengedett idegen falubeli sertések után járó 40 Ft makkbért megtarthassák maguknak. A következő évben erdőbérük elengedését kérik, és azt az összeget is a templom céljaira kívánják fordítani. 1701-ben már van hol tartani az istentiszteletet, de a templom felszerelése még hiányzik, ezért büntetéspénzüket — amelyet a kamara számára vágott fa megdézsmálása miatt róttak ki rájuk — kívánják erre a célra fordítani. 1712-re készen áll az első plébániatemplom a mai iskolaépület helyén, Visegrád elválhat Nagymaros anyaegyháztól, kinevezik az első plébánost és megindul az anyakönyvek vezetése.

18 Megállapítható tehát, hogy mind a mezőváros templomépítésének befejezése, mind a lakható épületek helyreállítása illetve rendbehozatala már a Starhemberg időszakra esik. Magyar Eszter: A kései feudalizmus másfél évszázada. Kézirat. Dorog város monográfiájának része a dorogi önkormányzat tulajdonában. OL E 279. 1699. febr. 20.N:67., 1700. jún. 14. N: 72.; OLE 286. 1699. jan. 16. N:12.