Magyar Eszter: Visegrád története 1684-1756 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 28. (Budapest, 1998)

II. Visegrád a Starhemberg család birtoklása alatt (1700—1756) - 6. Életmód, kultúra, egészségügy, vallás

mennyiben nemzetiségi konfliktusokat okozott a katolikus német családok betelepítése. A visegrádi uradalom falvaiban még a 18. század első felében is elkülönültek a németek és a magyarok, külön laktak és külön is írták össze őket.

142 1732-ben Na gymaroson a németek, Kisorosziban a magyarok voltak többségben. Visegrád településtörténete nemzetiségi szempontból eltért a környező falvakétól. Itt nem volt kontinuus őslakosság, nem voltak nagyobb létszámú azonos érdekű csoportok, mint ott, ahol a magyar őslakosok megmaradtak, vagy ahová egy helyről, zárt közösségben telepítettek be németeket (Dunabogdány). Különböző helyekről, eltérő időben, egyenként, vagy kis csoportokban költöztek ide a telepesek, németek, magyarok, szlávok, az egyes nemzetiségek azonos eséllyel indultak. Meghatározó jelentőséggel bírt az a tény is, hogy az ide beköltöző magyarok mind katolikusok voltak, és a vallási hovatartozás akkor erősebb volt az etnikainál. Kezdetben a közös vallás segítette a békés együttélést, majd lassan a keveredést is az eltérő nemzetiségek között. Megjelentek a vegyes házasságok; Dietrich/ Tietrich Gáspár — Tóth Éva, Maar Péter — Divald Borbála az 1720-as években, majd Lehner András — Cziber János lánya, Kolb Mihály — Almásy Éva a későbbiekben. Mint említettem, a mezővárosi társadalom nem etnikai alapon szerveződött, hanem az iparos és vállalkozó földtulajdonosok, valamint a nincstelen, kétkezi munkából, napszámból élő zsellérek különültek el egymástól. Az itt élő magyarok a hivatalos összeírások és az anyakönyvi bejegyzések névsorai szerint a németségnek az 1/3-át, 1/4-ét tették ki. (Ez a szám 1720-ban és 1732-ben megközelítőleg 1/3, 1755-ben 1/4, de ebben a számban nem szerepelnek a mindig magyar etnikumú pásztorok, hajósok stb.) 1755-ben 12 egész telkes iparos—vállalkozó jobbágyból hét magyar. Az 1739-ben lejegyzett esküdt-listán a 11 esküdtből három magyar, a bírói tisztséget pedig felváltva viselték a tekintélyes német és magyar mezővárosi polgárok (a magyarok közül Almásy Szimeth, Gál). A falu leggazdagabb embere a 18. században Almásy Ferenc. (A magyarság Kezdetben Óbudán is külön adóztak és külön is írták össze a németeket és a magyarokat. OL U et C F:7 N:59. 1688.