Magyar Eszter: Visegrád története 1684-1756 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 28. (Budapest, 1998)

II. Visegrád a Starhemberg család birtoklása alatt (1700—1756) - 5. A mezőváros gazdasági élete (Mezőgazdaság, kézművesség és kereskedelem. A lakosság társadalmi tagozódása)

Enderle) vagy feladta eredeti foglalkozását és főleg az erdőgazdaságból és faiparból igyekezett megélni. Mesterségüket azok tudják megtartani, sikeresek azok lesznek, akiknek sikerül helyi iparoscsaládba beházasodniuk. Az állandó lakosként Visegrádon élő iparosok foglalkozási megoszlása sajátos. Egy részük az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szakmákban dolgozott: bognár, asztalos, ács, takács, varga, csizmadia, kőműves, szabó, pék, molnár, mészáros, kocsmáros, kádár, kovács, seborvos. E szolgáltatások a 18. századi jobbágyfalvak majdnem mindegyikében megtalálhatók. Ugyanakkor hiányoznak egy átlagos mezőváros specializált, nagyobb luxusigényeket kielégítő szakmái, mint amilyenek Szentendrén és Vácon megtalálhatók.

118 Mivel az egyes szolgáltató szakmáknak a faluban csak egy-két képviselője van, természetesen nem jöhettek létre Visegrádon céhek (a kádárokon kívül). A visegrádi iparosok a váciakkal tartottak szorosabb kapcsolatot. Visegrádon dolgozik 1736-ban Lehner András bognár Landmeister, vagyis egy városi — itt váci — céh falun dolgozó tagja, és a váci molnárcéhben is volt Visegrádon élő.

119 Visegrádi specialitás viszont a fát felhasználó iparágak, a faipar túlsúlya. Már 1732-ben is többen fizettek az uradalomnak a szerszámfa használatéit éves erdőbért, mint ahány faiparosról az anyakönyvek és az összeírások említést tesznek (Fellner András, Stróbel György, Muckstadt János, Lamour István, Hübler/Hibler Ferenc, Apfel János, Drexler Mihály, Almásy Ferenc). Közülük nem mindegyikről derül ki, hogy a fát felhasználó iparok melyikét űzik. Az említetteken kívül mellékfoglalkozásban fafaragással és eladással (teknővájó, villa és egyéb faszerszámkészítő) foglalkozójobbágyokról pedig csak a határperek tanúvallatásaiból szerzünk értesülést, amikor tanúként hallgatják ki őket mint az erdőt járó és a határokat jól ismerő embereket (Benkó János, Kovács Márton stb.).

120 1755-ben két bognár és nyolc kádármester dolgozott a községben a földesúri kádáron kívül. Közülük többen segédeket és legé118 Uo. Szentendre, Vác. 119 Anyakönyvek, Visegrád.; PML CP. II. 165. 1736. 120 Linz: 1732., OL E 153. Acta Paulinorum 294. F:8 N:42.