Magyar Eszter: Visegrád története 1684-1756 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 28. (Budapest, 1998)

II. Visegrád a Starhemberg család birtoklása alatt (1700—1756) - 5. A mezőváros gazdasági élete (Mezőgazdaság, kézművesség és kereskedelem. A lakosság társadalmi tagozódása)

nyéket is foglalkoztattak. Éppen ezért a bognár- és kádárlegényekkel találkozunk a legtöbbet az anyakönyvi bejegyzésekben azok közül a személyek közül, akik soha nem jutnak önálló egzisztenciához, és így össze sem írják őket, mivel a legények a mester családtagjainak számítottak függetlenül attól, hogy mindeközben maguk is családosak lehettek (pl. Joean Waldtner bognárés Kovács Miklós pintérlegény.) A nyolc kádár a jelek szerint céhbe tömörült, mesterük 1732ben Almásy Ferenc, 1755-ben Leopold Schmultz/Smutz volt. A mezőváros és a visegrádi uradalom bortermelése nem adhatott munkát ennyi kádármesternek, feltehetően az egész Dunakanyar igényeit az itteniek ellátták. A Dunakanyar a 18. században Szentendrétől Dunabogdányig országosan is jó hírű borvidéknek számított.

121 A kádármesterek a visegrádi erdőkben található, hordókészítésre alkalmas jó minőségű tölgyfák miatt tömörültek Visegrádon. Korábban a török kiűzése utáni zavaros időkben (1700— 1715) távolabbi vidékről, Szentendréről és Budáról is jártak a kádárok a Pilis hegységbe, hogy ott legényeikkel az erdőn hordókat készítsenek.

122 A kádármesterség Visegrádon jól fizetett, soraikba a falu legtehetségesebb emberei, az egésztelkes gazdák tartoztak. A visegrádi mezőváros—falusi ipar színvonalát az is minősíti, hogy az uradalom milyen mértékben vette igénybe a munkájukat. Az uradalmi boroshordókat a helyi kádároktól, elsősorban az uradalmi kádármestertől vásárolták, minden hordó után készpénzzel fizetve. Egy 150 akós boroshordóért 37 Ft 50 dénárt fizetett a provizor 1732-ben Almásy Ferencnek, a számlát a visegrádi jegyző tanúskodása mellett készítették el.

123 Az uradalmi pincében kisebb hordók is voltak, átlagosan 4—12 akósak, ezek javítása, a régiek új hordófenékkel való ellátása, a hordóabroncsok készítése is Almásy Ferenc uradalmi kádár feladata volt ekkor. Az uradalmi kádárnak valószínűleg a mindenkori legjobb kádármestert (Almásy után Fröhlich Mihály, majd Schwarz Sebestyén) jelölték ki. 121 Vályi András: Magyarországnak leírása. I—II. Buda, 1796. 122 OL E 153. 292. F:6 N:41., 287. F:l N:43., 294. F:8 N:51. 123 Linz: 1732.