Magyar Eszter: Visegrád története 1684-1756 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 28. (Budapest, 1998)

II. Visegrád a Starhemberg család birtoklása alatt (1700—1756) - 5. A mezőváros gazdasági élete (Mezőgazdaság, kézművesség és kereskedelem. A lakosság társadalmi tagozódása)

Érdemes némelyik sikeres visegrádi polgár életútját külön is megvizsgálni. Dobos, más néven Nagy Márton 1765-ben egy megyei tanúvallomásban azt vallotta, hogy 1700tól lakik Visegrádon, 14 éves kora óta a hajózás a főfoglalkozása. Apja az 1703. évi megyei összeírásban is szereplő Dobos Márton volt, valószínűleg a Dobos-hegyen készített irtások megindítója. Ifjabb Dobos vagy Nagy Márton a hajózást 1755-ben, az uradalom birtokos-változásának az idején hagyta abba. Ekkorra már egésztelkes gazda lett, jelentős telki- és irtásfölddel, szőlővel rendelkezett. Hajósi tevékenységéről sajnos nem maradt fenn adat, azt sem tudjuk, hogy saját hajóval dolgozott-e. Ugyanakkor 1765ben vallott életéről Nagy János, esetleg Nagy Márton rokona, aki maga is visegrádi hajós volt. Nagy János is gyermekkorában kezdte a hajózást, azóta lakik Visegrádon. 1765-ben 55 évesnek mondta magát. Az 1755. évi összeírás alapján fél telkes gazda, aki rokonánál (névrokonánál?) jóval kevesebb ingatlant gyűjtött öszsze.

111 Varga Gyurka Kezdetben hajós vállalkozó, majd konvenciós uradalmi hajós. Életútjáról a Linzben őrzött töredékanyag alapján többet tudunk meg. Amikor 1765-ben egy megyei perben tanúskodott, már 80 éves volt, elmondása szerint gyermekkora óta, már a „kuruc háborúk" előtt is Visegrádon lakott. Az 1715. évi országos összeírában mint telkes jobbágy szerepel. 1732-ben önálló hajós vállalkozó, aki maga szervezte meg a fakereskedést a favágástól kezdve, tehát a favágókon és a faszállítókon kívül a hajóvontatókat is ő fogadta fel. A provizornak csak a Pesten eladott fa árával számolt el. Egyegy útja során 3—400 Ft-tal gazdálkodott. 1744-ben, miután a fa111 PML CP.II. 39. Az 1703. évi vármegyei összeírás. Uo. Bevégzett polgári perek F:45 N: 18.; OL U et C F:81 N:5.