Magyar Eszter: Visegrád története 1684-1756 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 28. (Budapest, 1998)

II. Visegrád a Starhemberg család birtoklása alatt (1700—1756) - 5. A mezőváros gazdasági élete (Mezőgazdaság, kézművesség és kereskedelem. A lakosság társadalmi tagozódása)

kereskedelmet az uradalom saját kezelésbe vette, uradalmi kon­venciós hajós lett. Ugyanakkor féltelkes jobbágy volt, aki földin­gatlannal is rendelkezett. A hajózást ő is a kamarai birtokigazga­tás kialakítása idején, 1756-ban hagyta abba — ha hihetünk a vallomásának 70 éves korában, ami abban időben rendkívül ma­gas kornak számított —, majd átköltözött Dunabogdányba. Idős korában feltehetően már a hajóutakon nem vett részt, csak a mun­112 kákát irányította. Fröhlich Mihály Kádármester. Az alsó-ausztriai Ludweiss faluból jött Visegrád­ra, mint ezt János nevű fiának 1744-ben kötött házasságakor megtudjuk. Az 1732 és 1736 közötti időszakban költözhetett ide, az 1736-ban készült vármegyei összeírásban még házas zsellér, 1739-ben már esküdt, 1742 óta földesúri kádármester, 1749-ben mint konvenciós uradalmi cselédet nem írják össze. Ugyanebben az évben Kolb Mihály mészárossal közösen saját tulajdonban lé­vő (nem földesúri) hajómalmot működtet a kisoroszi Duna-ágban. (A hajóvontató út — mint erről még szó lesz — a hegyes terep miatt a Szentendrei-sziget után már nem a kisoroszi Duna-ágban vezetett, hanem a szigetcsúcsnál átcsapott a váciba.) 1750 után Fröhlich Mihály már földesúri pincemester (cellarius), majd az új uradalmi pincék megépítése után 1753-ban kulcsár, a borászat ve­zetője lett. Ezek után otthagyta az uradalmi szolgálatot és 1755­ben már egyedül tulajdonosa a Kisoroszi melletti hajómalomnak. Ugyanakkor a kádármesterséget is folytatta, helyesebben a mű­helyt fenntartotta és féltelkes gazdaként kevés szántóval, szőlővel és kerttel is rendelkezett. Mint kádármester és malomtulajdonos egyike lett a mezőváros legtehetősebb polgárainak, aki műhelyé­ben, malmában és a mezőgazdasági munkában is szolgákat vagy béreseket foglalkoztatott. Testvére vagy egyik fia, Frigyes 1748­ban Visegrádról Torbágyra távozott. A 18. század közepén és má­sodik felében az Almásyak mellett a Fröhlich család volt Viseg­11 Az 1720. évi országos összeírásokban nem írják össze. Linz: 1732. 130

Next

/
Thumbnails
Contents