Magyar Eszter: Visegrád története 1684-1756 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 28. (Budapest, 1998)

II. Visegrád a Starhemberg család birtoklása alatt (1700—1756) - 5. A mezőváros gazdasági élete (Mezőgazdaság, kézművesség és kereskedelem. A lakosság társadalmi tagozódása)

zottak közé. A romokból átépített uradalmi épületek körül dolgozott. (Az uradalmi építkezések kivitelezéséről még a mezővárosi iparosság tárgyalásánál szó lesz.) Friedenfels Visegrádon nősült 1731-ben és az eredetileg szabad állapotú Erhardt Mátyás özvegyét vette el. A plébános az anyakönyvekben mindig kitér a részletekre, ha illusztris személyekről van szó, így róluk többet megtudhatunk. Az építőmester tanúja Vogel Mihály urasági erdész, Reichtaller Mátyás kovács és bíró, Filling György uradalmi alkalmazott és Grosz Mihály bíróviselt személy volt. Az építőmesteren, építészen kívül szobrászt (sculptor) is foglalkoztattak hoszszabb ideig a visegrádi udvarban, legalábbis Hamann Péter szobrásznak is Visegrádon volt az esküvője 1744-ben.

97 Az udvari mesterek közül név szerint ismert még Leitner Jakab kőfaragó, ő azonban feltehetőleg nemcsak uradalmi épületeken dolgozott. 5. A MEZŐVÁROS GAZDASÁGI ÉLETE — Mezőgazdaság, kézművesség és kereskedelem. A lakosság társadalmi tagozódása — A lakosság életkörülményeiről, megélhetési lehetőségeiről szólva az 1749-ben felvett kamarai birtokleírás kiemeli, hogy a szántóföldek, rétek és legelők hiánya, illetve rendkívül csekély volta miatt a „szerencsétlen sorsú" lakosság sanyarú körülmények között él, kenyerét kétkezi munkával, főleg favágással és fahordással keresi meg.

98 Mezőgazdaság A kamarai összeírásokból kiderül, hogy a művelhető föld az országos átlaghoz képest valóban elenyészően kevés. Az 1749. évi Uo. házassági anyakönyvek. OLUetCF:74N:8. 1749.