Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok I. 1589-1660 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 27. (Budapest, 1998)

Regeszták

felől Budára járnak, ne bocsássák a marhát Aszód felől az úton felül, de ő a biztos határokat nem tudja. A tanúvallomást Kaszap Mihály írta alá. A hatodik tanúkihallgatás A hatodik tanúkihallgatást levél formájában készítették. E szerint 1654. december 8-án id. Ráday András alispán megbízta a vármegye esküdtjeit, hogy ketten vagy hárman és Csitári (Chitary) István helyettes szolgabíró felsőszelényi Szelényi János Hont vármegye alispánja kérésére az Aszód és Bag közötti vitás helyeket, erdőket, szántókat, réteket járják be és tartsanak tanúkihallgatást. A tanúknak feltett kérdések (De eo utrum): « Vallja meg a tanú, hogy Strucz Ferenc meddig bírta az aszódszentkereszti határt? « Mely helyet mint hívnak, és hogy Trinczes-berek (Trinczin) éppen Kartal felől, onnét át a földhányásig, onnét a Réteken át a Forrás-kútra, onnét a Mácsai útra, amin hajdan Hatvan és Buda felé jártak, onnét az Iharos Forrókutacskára és a Kapuhelyre (Kapu hely,) Aszódszentkereszthez való igaz határ? « A tanúk ismerik-e azt az erdőt, melyet most is bírnak az aszódszentkeresztiek, „nincs is veszekedésben" az aszódszentkereszti saját határ? « Tudják-e, hogy nem a patakmosáson megy a határ végig, hanem csak némely részein a kezdetén, mivel a patak csaknem Aszódszentkeresztig megy be? A kihallgatott tanúk: 1. Meszes Benedek 39 éves balassagyarmati (Balassa Gyarmattya) lakos vallja: 3 évig őrzött ménest aszódszentkereszti földön, mikor puszta volt. Mikor a lovakat odahajtották gazdájával együtt, kijöttek a bagi gondviselő ispánok hárman: Csór (Csor) Gáspár, Köles András és Gergely (Gergely) deák, s megmutatták az aszódszentkereszti határt. Elkezdvén Kartal felől a Kis-árkon (Kis Arok) fölül a Szarvas nevü tóhelytől és azon fölül csak nem messze az ötös fától fogva alá, ismét attól fogva amint a Sós út hasítja a Trinczes-berekre és a szelíd almafára Aszódszentkereszt és Bag között az igaz határt, onnét ismét a Trinczes-berektől fogva ismét a hajdani országút hasítja az aszódszentkereszti Kerékkötő-szurdokra (kerek kőtő Szurdok) a határt bizonyosan, ismét a szurdok felett a parton a hármas határt. Napkelet felől egyik határ kartali, a dél felől való határ ismét bagi határ, a napnyugat felől való ismét aszódszentkereszti határ, amely napnyugat felől való határt a bagiak megszaggattattak az ekével, de ugyan mégis megismerszik, ismét a Kerékkötőszurdokhoz csak közel lévő vad körtvély törzsökre, azon belül a Rét szélébe ismét egy bizonyos hányott határ, ismét a Rétre át a Vízfolyásban (víz folyás) lévő kettős fűzfára, mely fűzfák mellett volt hajdan a vízen által a kelet (az átjárás), onnét ismét ugyanezen hajdani út hasítja át a Réten a Harmincnyilas széliben lévő vad körtvélyfára, onnét ismét a körtvélyfátul megy az országút