Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok I. 1589-1660 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 27. (Budapest, 1998)

Regeszták

mellett lévő kútra, a kúttól ismét átfordul egyenesen a Mácsai útra, alul ezen hajdani útnak egyenesen által Baghoz való föld, felül ismét az útnak éppen aszódszentkereszti föld. Onnét ismét felfordul a Mácsai úton a határ az Iharoson belül lévő Forró-kutacskára és a kút felett lévő két bizonyos határra és Kapuhelyre, napkelet felől a Mácsai úton Aszódszentkereszthez való föld, a Mácsai úton kívül ismét napenyészet felől Baghoz való föld. 2. Tar Albert, Barátnaky (Barátnaky) Istvánnak 85 éves herédi (Heréd) jobbágya vallja: Strucz (Sturcz!) Ferenc úr idejétől fogva és most Szelényi János úr idejében is tudja, hogy az aszódszentkeresztiek szabadon bírták a Trinczes-berektől fogva a Szarvas nevü tóhelyig és ismét a Trinczes-berektől fogva az aszódszentkereszti Kerékkötő-szurdokig. Mást nem tud vallani. 3. Kovács Péter, Barátnaky Istvánnak 98 éves herédi jobbágya vallja: a nagy Csörsz-árkon alul, amely a Szarvas nevü tó helyén van, és ezen Szarvas nevü tóhely a Kis-árkon felül van, és a tó mellett lévő ötös fa is, ismét a Kisároktól fogva alá a hajdani Sós út hasítja alá a völgyre a Trinczes-berekhez a határt Aszódszentkereszt és Bag között, ismét a Trinczes-berek végétől fogva az egész Mátraaljának Budára járó régi hajdani útja hasítja, ahol a három hányott határ van, a Budára járó országút mellett alul a legfelső hányás Aszódszentkereszthez való bizonyos föld, alul ismét a országútnak és a hányásnak. Ez napkelet felől Baghoz való föld, de amely határ aszódszentkereszti határ volna, azt ekével megszaggattatták, de ugyan a helye „meg tetszik", hogy bizonyos határ volt, ismét azon bizonyos határtól fogva a Budai ó út az aszódszentkereszti szurdoknak fejezetéig jön be a határ Aszódszentkereszt és Bag között, fölül az útnak aszódszentkereszti föld, alul pedig az útnak napkelet felől bagi föld, és ismét az aszódszentkereszti szurdoknak fejezetétől be a szurdokon egyenesen a Rétekre át ugyanazon hajdani Budai út mellett lévő vad körtvélyfa törzsökre, mely körtvélyfa törzsök az úton alul van, alul az úton Baghoz való föld, felül ismét az útnak aszódszentkereszti föld. És ismét azon túl is a Rétekre át, amint a hajdani út „által szolgál" a Forró-kút mellett a Harmincnyilasok szélén, az úton alul a kút is bagi határban van, felül pedig a Budai úton a Harmincnyilas is az igaz aszódszentkereszti határban van. 4. Kovács (Kovacz) Gergely, Csorgál (Czorgal) Jánosnénak 40 éves kökényesi jobbágya vallja: a Szarvas nevű tóhelytől és Kis-ároktól fogva a Sós út hasítja alá a határt a Trinczes-berekig, napkelet felől a Sós útnak kartali föld, napnyugat felől a Sós útnak aszódszentkereszti föld. Vallja, hogy Trinczes-berek végétől ismét, a hajdani Budai ó út bevisz és általvisz a Rétekre, egyenesen a Forró-kútra. És ismét a kúttól ki a Mácsai útig. Mikor puszta volt Aszódszentkereszt, a Budai úton felül szabadon „éltük marhanckal Aszod szent kereszthez való földnek". Az ó úton alul bagi föld volt. A Harmincnyilas bizonyosan az aszódszentkereszti határban van. 5. Mogon Albert, Balassa Imrénének 45 éves kökényesi jobbágya azt vallja, amit a negyedik tanú.