Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok I. 1589-1660 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 27. (Budapest, 1998)

Regeszták

39. Nemes János, 32 éves ócsai lakos vallja: volt Tasson gulyás és béres, ismeri Bakszéket, Kisszéket, Szálfa hátját, járt rajtuk marhával, s mindig tassi földnek tudta őket. 40. Gál János, 45 éves gyömröi lakos vallja: lakott Tasson gyermekkorában, ismeri a Bakszéket, Kisszéket, Szálfa hátját és mindezeket tassi földnek tudja, s azt is, hogy a tassiak vetőnek osztottak. 41. Senye István, 50 éves gyömröi lakos vallja: lakott Tasson, ismeri Bakszéket, Kisszéket, Szálfa hátját, mert azokon is tanulta a kaszálást. Mindezeket tassi földnek hallotta. 42. Kováts János, 51 éves monori lakos vallja: ismeri Bakszéket, Kisszéket, Szálfa hátját, mindegyiket tassi földnek tudja. 43. Nagy Mihály, 50 éves monori lakos vallja: lakott Szentmártonban, ismeri Bakszéket, Kisszéket, Szálfa hátját, s mindegyiket tassi földnek tudja. 44. Béres (Béres) Ambrus, 50 éves monori lakos vallja: 22 évig lakott Tasson, ismeri Bakszéket, Kisszéket, Szálfa hátját, s ezeket tassi földnek tudja, (magyar) 1658. No. 4. 157. 1658. október 21-én Egődsy (?) várában Földváry (Földvár)) János, PPS vármegye alispánja megbízásából Csornay (Chornay) Benedek és Vörös (Vörös) István Karapál és Rekettye nevü földek ügyében tanúkihallgatást tartottak. A kihallgatott tanúk: 1. László (Laszlo) Benedek, Paksy (Paks)) László kb. 80 éves pataji jobbágya vallja: nem ismeri Fejérföld (Feyérföld) és Karapál faluhelyét, sem határát nem ismeri, és semmit sem tud mondani Rekettye (Reköttye) és Eresztő (Ereztő) földekről sem. 2. Farkas Gáspár, Paksy Lászlónak kb. 70 éves pataji jobbágya vallja: 4 évig lakott Halason, „élte", szántotta, kaszálta, vesszőjét vágta Rekettyének és Karapálnak. Ott egy laposon „költ" egy kevés rekettyevessző a háború után, hogy a Halast utóbb megszállották a baranyai (Baranja) emberek, a vessző pajta , csak a vessző kedvéért nevezték Rekettyésnek. A régi emberektől sohasem hallotta nevét Rekettyésnek, hanem a városhoz tartozó földnek. Eresztőt (Eriztő) pedig Halason alul egy mély földnek mondja, és ott egy kerek dombos jó hely van és abban mind(ig) elég vízzel, azon alul Szeged (Szöged) felől két vagy három mérföldig vizet nem találni, a víz „kidvijére", aki Halasról Szegedre át akar menni a víz kedvéért, mindennek ki kellett ereszteni, mert azon alul két vagy három mérföldre vizet nem találtak. És csak a víz kedvéért nincs eresztőnek? Azelőtt a városhoz való földnek hallotta. Faluhelyet, határát nem ismeri. 3. Tarnai Bálint, kb. 70 éves foktői (Foktű) lakos vallja: mikor Halas városa a határ miatt elpusztult, akkor ő már 12 éves volt. Ismeri a város akkori