Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok I. 1589-1660 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 27. (Budapest, 1998)
Regeszták
veszedelmét, de Karapálnak sem faluhelyét, sem határát nem ismeri, hanem „mindéltig" a halasiak egyenlően bírták. Az volt az ura, ki Halasnak is ura volt. Fejérföld-eresztő (Feyirföldereztő) és Rekettye felől semmit sem tud. 4. Tóth (Tott) Pál, Jánossy (Janosy) Györgynek és Gergely Mihálynak kb. 70 éves, Bátyán lakó jobbágya vallja: 3 évig lakott Halason. Karapálról, Fejérföldről nem tud. Ezeknek sem ülését, sem határát nem ismeri. Mindig az volt az ura, aki Halasnak. Rekettyés-eresztőt csak azóta tudja eresztőnek, rekettyének lenni, mióta a Baranyaságból (baranjasag) kiszakadt emberek Halasra „szállottak". Azelőtt soha sem hallotta a nevét; mindig Halashoz tartozónak tudta. 5. Tóth (Tott) Máté, Jánossy Györgynek és Gergely Mihálynak kb. 70 éves, Bátyán lakó jobbágya vallja: eleget járt Rekettyén és Eresztőn, Fejérföldön és Karapálon, de ezeknek sem ülését, sem határát nem ismeri, de azt Vörös Sebestyén hallotta, hogy még előbb, mikor Halas városa épen volt, „mind nyaralók voltának rajta az ki pedig nem hinné mönjön reája, egyebet nem talál rajta nyaraló helyeknél". O sem ülését, sem határát nem ismeri. Rekettyét és Eresztőt csak azóta tudja Rekettyének és Eresztőnek lenni, mióta megszállták Halast. De mindig halasi földnek hallotta. 6. Nagy (Nagi) Dávid, Jánossy úrnak kb. 60 éves, Bátyán lakó jobbágya vallja: lakott Halason, szántott és kaszált Karapálon, de sem ülését, sem határát nem ismeri, mert Halason kívül „nap kelet felől csak annyira vagion, hogi yó hoszu puska az halasy akazto högiéről [Akasztó-hegy] kétszer oda szolgálna Feyir föld felől". Hallotta, hogy nyaralók voltak rajta. Aki keresni akarja, ott egyebet nem talál nyaraló helyeknél. Ő Rekettyének sem ülését, sem határát nem ismeri. Úgy tudja, csak azóta hívják Rekettyének és Eresztőnek, mióta rászállottak a Baranyából kiszakadt emberek. Azelőtt is mindig halasi föld volt, s más urát nem ismeri, mint aki Halas ura volt. 7. Tóth (Tott) Gergely, Jánossy (Janosy) Fábián fiainak kb. 50 éves, Bátyán lakó jobbágya vallja: ő lakott Halason, kaszált és szántott Karapálon, Karapálnak és Fejérföldnek ismeri minden bokrát, de Karapálnak és Fejérföldnek, Rekettyének és Eresztőnek sem faluhelyét, sem határát nem ismeri. Úgy tudja, hogy a Szarkás homokja (Szarkas homokja) alatt egy darab laposon volt egy kevés rekettyevessző, és hogy a várost utóbb a baranyai népek „megülték". Csak a vessző kedvéért nevezték Rekettyésnek. Ez mindig a városhoz tartozó föld volt. Eresztőről is azt tudja, hogy mióta Halast megülték, azóta hívják Eresztőnek, mert ott „egi kerek zombos kobolja (?) vagion" (azaz zsombékos), s abban mindig van valamelyes víz, s ha valaki Halasról Szegedre akar menni, „az víz kedvéjére ott mög köl erezteni", mert azon túl vagy három mérföldnyire vizet nem ér és ezért hívják eresztőnek. De nem ismeri sem faluhelyét, sem határát, hanem mindig halasi földnek tudta, (magyar)
