Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

II. A MEGYÉK HIVATALI SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

a. A nádor és alnádor Pest megye igazgatásában A nádori bíróság természetesen mindig ott működött, ahol a nádor éppen tartózkodott. Országjárásának ez volt az egyik fontos feladata, hogy a nádori bíróság időnként az ország más-más részeiben szolgáltasson igazságot. Az alnádor azonban jobban helyhez kötve a királyi, királynéi székhelyeken , önkéntelenül adódóan végezte a kétparti Pest megye számára az ítélkezést és más igazgatási feladatokat. Az alnádornak kezdettől fogva - úgy látszik - különleges jogai voltak a Duna kétpati Pest megye és hatósága felett. Ezt bizonyítja IV. Béla intézkedése 1244-ben, amikor nagy (maior) és kis (minor) Pest lakóit azzal a kiváltsággal ruházta fel, "hogy a Vice Palatínusnak akaratjuk ellenére körükben megszállni, vagy fölöttük Ítélni, ne szabadjon." (234) Az itt említett Kispest a pesti rév Duna jobbpati települése volt a mai Tabán (a későbbi Rácváros) helyén. (235) Ismerve a magyar helynévadás rendszerét, már maga a nagyságra utaló, megkülönböztető jelzővel ellátott azonos nevű települések is egyazon megyében szoktak lenni. Éppen ezért kell ezeket egymástól megkülönböztetni. Ilyen Nagyoroszi és Kisoroszi esete is Nógrád megyében, ahová Kisoroszi évszázadokon keresztül tartozott. Nagypest és Kispest neve tehát maga is bizonyíték a kétparti Pest megyére nézve.