Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

II. A MEGYÉK HIVATALI SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

A kiváltság pedig, amelyik 1244-ben megtiltja az alnádornak, hogy a két településben megszállhasson és ítélkezhessen azt bizonyítja, hogy korábban az alnádor élt a most tiltásba tett cselekedetekkel. V. István 1272. jul. 17-én eltiltotta a Pesten székelő alnádort a Margitszigeti apácák birtokain élő népek feletti ítélkezéstől és ezeket közvetlen bíráskodása alá vonta . (236) Ez a kiváltság nagyban érintette a kétparti Pest megye, illetve a formálódó Pilis megye területét, mivel a szigeti apácáknak sok birtoka feküdt ezeken a területeken. Az alnádor, a nádori albíró Pest megyei településekre való beszállásolásának a gyakorlata és joga nyilvánvalóan a nádornak országjáró bíráskodása következtében és példájára alakult ki. Most csak ül. András 1291. évi decretuma 14. és 1298. évi decretuma 13-14. pontjára utalunk. Egyébként a következőkben példák során keresztül szemlélhetjük, hogy az országjáráson lévő, vagy a Drugeth nádorok esetében távoli birtokaikon lakó nádorok albírái, alnádorai, milyen szerepet játszottak Pest megye hivatali életében. Mihály comes, óbudai várnagy Vrs superior-ban (Óbudaörs) intézkedett egy szöllő ügyében 1309-ben. Jekmin óbudai várnagy, egyben nádori albíró 1329-ben Becsei Imrét iktatta be Szántó és Pereg birtokába, amelyek ekkor Fejér vármegye Duna-Tisza-közi részéhez tartoztak. (237) A nádori albíró, aki olykor az óbudai várnagy is volt egy személyben, mint láttuk a Duna jobbparti Pest megyében és a Duna balparti Fejér megyében is intézkedhetett. Különösen figyelemre méltó, az hogy 1322. dec. 27-én kelt oklevelében Károly Róbert meghagyta az óbudai káptalannak, hogy Pest megye hatóságának szóló levelét "hites személyek