Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

királyhoz, az állam központjához. Ez a hely valahol Pest városától délre, dél-keletre volt és valószínűleg nem túl messze. Ugyanis a tatárok Pest környéki sikerei 1241. márciusának első felében haragra lobbantották a pesti lakosságot, melynek következtében magyar és német fegyveresek meggyilkolták Kötöny kun fejedelmet Pesthez közeli palotájában. (224) Nem lehetetlen, hogy ez a palota, kijelölt szálláshely Szenterzsébetfalván volt, mely a következő századokban Pest megye nemesi hatóságának is otthont adott. Az első kun betelepülés ebbe a tragikus végkifejletbe torkollott, melynek következtében a kunok pusztítva kivonultak dél felé Magyarországról. A második kun beköltözés után elkezdődött a kun arisztokrácia és nemzetségi vezetőréteg összeházasodása, összeolvadása a magyar arisztokráciával és nemzetségekkel. Ez a vérszerinti keveredés elősegítette, hogy kun főemberek magyarok feletti és magyarok kunok feletti tisztségekhez jussanak. A későbbiek során a kunok hivatalai, a székszervezet kapitányságai mindinkább elszakadtak a nemzeti hovatartozandóságtól és betöltésükre nyilvánvalóan az alkalmasság és az ügyesség révén került sor. • Kun tisztségviselők kunok felett Az a legtermészetesebb, hogy a kunoknak kun tisztségviselőik voltak. A Csertán nembeli Kumcheg, a nemzetségbeliek kapitánya 1347. aug. 19én kelt oklevél tanúsága szerint saját birtokáról engedélyezte 12 kun "sátoralja" nép áttelepítését Becsei Töttös mesternek a birtokára. (225)