Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

Ennek a Kumcheg comesnek, kunkapitánynak a Fia is 1347-ben szerepel az oklevélben. Neve Chyrchy, ami vándorkereskedőt jelent. Lehet, hogy az ő leszármazottja Cherchy Bálint kunkapitány, aki 1475-ben engedélyt nyert a Halas-székhez tartozó Bocsaszallasa, Köncsög és Törtelszállása puszták betelepítésére. Sejtésünket csak tovább erősíti, hogy a betelepítendő puszták között szerepel Köncsög is, amelyik nevét kaphatta az 1347-ben megemlített Kumcheg-ről. (226) Ha sikerült is 1475-ben népet telepíteni ezekre a pusztákra, akkor is üresen álltak 1572-ben Bocsa (Bolchia) és Köncsögszállása (Konthogzaalaasa). Nem is beszélve arról, hogy ebben a kamarai összeírásban még egy Köncsög (Keóncheg) puszta is szerepel. Ugudey fia Tatár, nem Csertán nembeli kun főember (1333-ban említve) valószínű névadója Tatárszentgyörgynek és Tatár(Kun)Szentmiklósnak. (227) Althokzallasa-i Alther Péter és fia András kunok éppen 1446-ban emelkedtek kunkapitányi méltóságra Hunyadi János kormányzó jóvoltából. (228) Bychak Péter szentkirályi kun kapitány és rokonsága szintén kunok, 1490-ben oklevelet íratnak át a budai káptalan által szentkirályi jogaik érdekében. Ez a Szentkirály Nagykőröstől keletre van és 1354-ben telepítették be pusztáját kunokkal (228/a) A példákat még jócskán folytathatnánk. De vajon meddig kun egy kun és mitől a XIV-XV. században, hiszen a magyar-kun népi összeolvadás folyamata egyre inkább befejeződéséhez közeledik.