Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

Szigetfőről Solt-szék egyik esperes i kerülete kapta a nevét a váci egyházmegyében. Salamon király a mogyoródhegyi csatából menekülve 1074-ben itt kelt át a Dunán, hogy Mosón várába menekülhessen. Itt a révnél is állt egy Szántó nevű falu (a másik az út mellett északabbra volt, abból lett Kiskunlacháza), amelyet még Szent István király adományozott a veszprémvölgyi apácáknak és amely adományozás felújításakor, 1109-ben Könyves Kálmán király megújító okleveléből kiderül, hogy Szántó falunak szombati hetivására is van. Dunai révnél szombatnapi vásár abban az időben ugyancsak jelentős jövedelmet hozhatott. (167) Pest megye és Solt-szék határa a Dunától kiindulva a Déd (Délegyháza) Szunyogh-Ürbő-Kolon (Izsák) - Pálmonostora-Pétermonostora vonalon haladt, ahol elérte Csongrád megye határát. Déd 1277-ben "terra" Tárnoktól délre, amelyik már Pest megyéhez tartozik. A Szúnyog birtokról nevezett Szúnyog (Zwnug)-i család egyik tagja 1326-ban tűnik fel először forrásban. Ez a birtok és település Dömsödtől északkeletre volt, Apajjal együtt Fejér megye Solt székéhez számított. Ürbő (Ilibi) 1312-ben tűnik fel először szintén személynévben. Ez az egykori nemesek által is lakott hely ma puszta Bugyi határában délen. Bugyi mindigis Pest megyéhez tartozott. I. Endre a Kolon-tó partján 1055-ben helyet és legelőt adományozott a tihanyi apátság ménese számára. Ez a hely Fejér megyében volt és a mai Izsákkal azonos. (168) Innentől fogva Solt-szék Csongrád megyével volt határos. • c.1 Solt megye vagy szék határát Fejér megyével mindenkor a Duna képezte. Ezért ezzel nem érdemes foglalkozni. Valamilyen oknál fogva azonban Kucs (Kucsi) és Szentiván településeket 1581-ben és 1585-ben Solt