Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

széki birtokoknak írják, pedig ezek a helyek a Csepel-sziget déli csúcsánál vannak a Dunántúlon. Lehet, hogy II. Rudolf kancelláriája Prágában tévedett a közigazgatási beosztást illetőleg. (168/a) b. Solt és Csongrád megye A Pétermonostori család 1349-ben kötelezte magát, hogy a birtokában lévő Fejér vármegyei Pétermonostorra és Pálmonostorra vonatkozó, még IV. Béla által kiadmány ózott okleveleket átadják másnak. Ekkor a monostorokat Csongrád megyeinek mondják, de egy évtizeddel később, 1359-ben Pest megyeinek írják ezeket. (169) Solt-szék, azaz Fejér vármegye és Csongrád vármegye határai és érintkező vidékei, sajnos 1400-ig szinte ismeretlenek a történeti forrásokban. (170) A tatárjárás előtti települési viszonyokra nem rendelkezünk adatokkal, azután pedig a kunok nomadizálta föld nem kívánta meg az oklevélkiadást. A kun társadalom feudalizációjának kellett végbemennie, hogy az általuk lakott és birtokolt földön is szükség legyen jogbiztosító írásbeliségre. A Csertán-nem egykori területéből kialakult Halas-szék ékelődik be majd a XV. századtól fogva Fejér megye Solt-széke és Csongrád megye határai közé. c. Solt és Bodrog megye Fejér vármegye Duna-Tisza közi része délen Bodrog vármegyével volt határos. Határa a Dunától indult ki Fajsz-Halász-Nádudvar vonalon. Sajnos