Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

helységekként szerepelnek Nyársapát, Töröttegyháza, Besenyó'egyháza, Pálosfölde és Tetétlen.(89) II. Lajos (1516-1526) egyik keltezés nélküli oklevele Abony és Kürt (Kyrth) Szolnok megyei községeket, melyek Vason-i (valószínűleg Veseni!) Gergely magvaszakadtával a királyra szálltak, feleségének, Mária királynénak adományozza. (90) Azt állíthatjuk tehát, hogy Külső-Szolnok megye a középkorban nyugati irányban kiterjedtebb volt és ezen a részen fokozatosan szorult vissza Pest megye javára azáltal, hogy a földbirtokosok kérésére az uralkodók települések sorát csatolták át Külső-Szolnok megyétől Pest megyéhez. g. Pest és Csongrád megye Sajnos, Csongrád vármegyének északnyugati része Árpád-kori viszonyai a források hiánya miatt meglehetősen ismeretlenek. Annyi bizonyos, hogy Alpártól északra Nándornál a Tisza jobb partján volt határos Szolnok megyével. Innen kiindulva nagyjából északnyugati irányban haladt Csongrád és Szolnok megye határa a Csongrád-Pest országúttal párhuzamosan. Csongrád megye ennek az útnak a két oldalán magában foglalta a BorKalán nemzetség birtokait, melyen találjuk a Kalánkőrösi erdőt (Kalangurusy, 1266.), magát Kőröst (Quenrus, 1276.), Alapot (Olup, 1266.), Etejt (Ethey, 1266.) és Hetényt (Etyn, 1266.). Az utóbbi 1456-ban Hetényegyház (Hethyneghaz) néven Kecskemét pusztái között szerepel és ma is odatartozik. Kőrös mellett volt Tölgy falu (Thulgh, 1264.), melyet 1390-ben Kőrös pusztái között sorolnak fel. (91)