Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

A Galga és a Zagyva összefolyásáig tartott a XIII. században Pest és Heves megye érintkező területe és innen kezdődött a Jászság, a tulajdonképpeni Berény-szék és Pest megye határa. A Zagyva völgyében Hatvantól északra fekvő Lőrinci falut 1471-ben mint volt Heves megyei, majd Pest megyei településként jellemzik. Pest megye 1565. évi adólajstromában is megtaláljuk. (80) Az eredeti Pest megyei községek közül Verség van hozzá a legközelebb, bár köztük fekszik Kökényes, amelyik azonban Heves megye része. Nem világos, hogyan és miért került egy évszázadra Pest megyéhez Lőrinci. Lehet, hogy területileg nem érintkezett Pest megyével, tehát corpus separatum volt. Csányi (Chan-i) Albert magtalan halála következtében II. Ulászló Werbőczy Istvánnak ajándékozta 1515-ben a Szentgyörgycsány birtokában lévő Fogacsszeri (Fogachzery), másként Fogacsiszer (Fogachyzer) elnevezésű birtokrészt és az egész birtokot, Szentgyörgycsányt Heves megyéből átcsatolta Pest megyébe. A Hatvantól keletre fekvő Csány és a mindvégig Pest megyei Boldog közötti síkságon más településről nem tudunk, igy az átcsatolás közvetlenül növelte Pest megye területét. Szentgyörgycsány Pest megyei község legelső említése egyébként 1513. jun. 8-i dátummal ismeretes jelenleg. (81) f. Pest és Külső-Szolnok megye Pest és Külső-Szolnok megye határai koránt sem voltak állandóak. Még talán annyira sem, mint Pest és más szomszéd megye határai. Több oklevélből kiderül, hogy Külső-Szolnok vm. hatósága kezdetben offenzívában volt Pest megye területe ellen, illetve Külső-Szolnok