Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

Wersegd-et és a mellette fekvő Mendzenth-et 1386-ban Nógrád megyéből Pest megyébe kebelezték be. (76) Ezek a mai Verség és Mindszent puszta. A Domony és Aszód között található Vuch/Vnch puszta 1394-ben ugyancsak Nógrád megyéhez számíttatik. (77) Ez a terület jelenleg Oncs vagy Ancsi névre hallgat. Még 1438-ban Oncsteleke néven is Nógrád megyéhez számítják. Varsány puszta és Gombos puszta között el is érkeztünk Nógrád, Heves és Pest megye hármashatárához. (78) A Zsidó nemzetség Macha (Galgamácsa) faluja a XV. század elején igazgatásilag kettészakadt, az északi rész, "Felsewamcha cum predium Echkend" Nógrád megyéhez tartozott 1430-tól kezdődő adatok szerint. A déli rész, Alsomacha pedig mindigis Pest megyénél volt Kápolna, Tas és Kérvölgy pusztákkal. A Zsidó nemzetségből leszármazott Macha-i birtokos család birtokosztályának volt következménye a falubírói szervezet és a gazdasági szervezet megosztása, megkettőzése. Ennek következtében Galgamácsán a megyehatár az alvég és a felvég közötti utcán húzódott. A mindigis Nógrád megyéhez tartozó Szirákot 1534-ben, tudomásunk szerint ebben az egy esetben, Pest megyeinek írják.(79) e. Pest és Heves megye Pest és Heves megye határai rövid szakaszon érintkeztek a Zagyva folyó völgyében, úgy, hogy Tura és Boldog (Boldogasszonyhatvana, Boldogfalva) települések Pest megyéhez tartoztak.