Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

d. Pest és Nógrád megye Pest és Nógrád megye határa lévén, hogy Vác eredetileg Nógrád megyéhez tartozott, Váctól délre indult ki a Duna partjától. A Váctól északkeletre később megjelenő Cselőte puszta Nógrádhoz, Duka pedig bizonyosan már Pest megyéhez tartozott. (68) Bonyolítja a helyzetet, hogy 1298-ban Pest megyeinek mondják Agad (Ősagárd) birtokot, amelyik a Naszály északi oldalán fekszik. (69) A Pench-i és Sydou-i család tagjai 1358-ban Nógrád megyei esküdtek, tehát Penc és Zsidó (Vácegres) falvakat ekkor Nógrád megyéhez számították. Később azonban Penc község közigazgatásilag szétvált Alsópencre (Pest m.) és Felsőpencre (Nógrád m.), vagyis a megyehatár feltételezhetően a falu főutcáján húzódott. (70) Névig (Kisnémedi) plébánosa az 1332-1337-es pápai tizedjegyzék szerint a váci egyházmegye nógrádi főesperességébe tartozott. Nemegy néven 1401-ben is Nógrád megye faluja, Nemeg alakban azonban 1425-ben Pest megyében lévőnek írják. (71) A rákosi országgyűlésen 1505-ben Nógrád vármegye egyik követe nempti Kartal-i Zsigmond volt. (72) Akár előnevét, a "nemptit" vesszük, akár családnevét a Kartalit, mind a két falu Nógrád megye déli részében volt ebben az időben. Ráad (Rád) és Acha (Acsa) Nógrád megyeiek 1422-ben. (73) Chew (Cső) birtok 1414-ben Nógrád megyében fekszik, ez a mai Csővár település. (74) Kysker (Kiskér) birtok Nógrád megyében fekszik 1393-ban. (75) Ez a jelenlegi Kéri puszta Galgamácsa határában.