Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

II. A MEGYÉK HIVATALI SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

Vácnak újbóli török kézre kerülése, 1620. nov. 4-e után Pest rriegye ingyenmunkát Nógrád várának erősítéséhez adott II. Ferdinánd 1622: 36. tc-je 10. §-a, 1635: 92. tc-je 10. §-a és III. Ferdinánd 1647: 153. tc-je 10. § szerint. Ebben az időben Pilis megye népének ingyenmunkáját nem lehetett bevonni magyar végvárak erősítéséhez. Ennek ellenére a már korábban egyesült Pest és Solt megyéhez hozzákapcsolódott a XVII. század első felében Pilis megye. Ez a kapcsolat, mely kezdetben a váci várhoz rendelt ingyenmunka területére korlátozódott, valószínűleg II. Mátyásnak 1618: 49. tc-je, a nádor és az alnádor hivatali működésének következtében, mely a középkori gyakorlatot elevenítette fel, szorosabbá vált. Esterházy Miklós nádor (1625. okt. 25. - 1545. szept. 11.) idejéből ismerjük Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűléseinek jegyzőkönyveit. A legkorábbi ismert jegyzőkönyvek a Szécsényben 1632. márc. 15-én megtartott particularis congregatio, az 1632. máj. 10-én végbevitt sedria és az 1632. szept. 4-én összeült valamilyen közgyűlés ügyeit tartalmazzák. Ezekből az derül ki, hogy PPS egyesült megye a legnagyobb természetességgel alkalmazza magát a nádor és az alnádor mandátumaihoz. (320) b. Pest és Solt megye egyesülése Mint láttuk Fejér megye Solt széke a XV. század végén már a megyei önállósulás útját járta. Az 1494-1495. évi adólajstromokban külön megyeként tűnik fel, az 1505. évi országgyűlésen saját követeivel