Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

II. A MEGYÉK HIVATALI SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

képviseltette magát. (321) Budának török kézre jutásáig 1541-ig Solt megyeként szerepel, bár működésére nézve nem rendelkezünk adatokkal. Miksa 1569. évi decretuma azonban fenti állításunkat is igazolja. Az 52. cikkely címe "Szolnok, Fejér és Zsolt vármegyék hol nyerjenek ítéletet?" Szövege pedig a következő: "Minthogy Külső-Szolnok vármegyék és Fejér vármegye solti székét a törökök elfoglalták s így alispánjaik és szolgabíráik nincsenek, de megvizsgálásra váró peres ügyeik vannak, elhatározták: 1. § Hogy jövőre Külső-Szolnok vármegye részére Heves, Fejér vármegye solti széke részére pedig Pest vármegye szolgáltasson igazságot." Vagyis Pest és Solt vármegye egyesítésének a kezdetén a sedriális igazságszolgáltatásra való felhalmozódott igény kielégítésének a célja állt. Pest megye hatósága ekkor, tudomásunk szerint 1566. ápr. 22-től Egerben székelt, itt tartotta közgyűléseit és sedriáit. És valóban a törvény rendelkezése után, 1571. jan. 31-én Pest megye törvényszéke és Solt szék esküdtjei együttesen ítélkeznek egy peres ügyben Egerben "a gyűlés rendes helyén adván ki az oklevelet." (322) Ettől fogva "Pest megye és Solt szék bírái" megnevezéssel jelöli magát ez a megyehatóság Egerben. Ilyen jellegű összekapcsolódásuk Eger elestéig, egészen 1596. okt. 13-ig számítható. Azután a történeti források hiánya miatt ez a kapcsolat a homályba vész.