Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)
II. A MEGYÉK HIVATALI SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE
19. közötti idő, amikor maga Mátyás király elnökölt a két megye közös közgyűlésén. Ezután nem rendelkezünk adattal arra nézve, hogy a két i megye közös közgyűlést tartott volna. Figyelemre méltó az az adat, miszerint 1523. jan. 12-én Pilis megye sedriát tartott Budafelhévízen. (316) Vagyis Pilis megye önálló volt. Pest és Pilis megyék közös közgyűlései legtöbbnyire Szenterzsébeten (Erzsébetfalván, Szentfalván) voltak, 1341-1342-ben Ujbécsben, a Mátyás király elnöklete alatti Pest mellett a Rákoson. Feltűnő, hogy 1472-től Pest vármegye egyedül tart sedriákat legtöbbnyire Üllőn, egy-kettő még Pesten zajlik. Az 1514 nyarán a Pest melletti szentlőrinci táborban, ahová a nemesi seregek gyűltek össze a "keresztesek" leverésére, Pest, Heves, Nógrád és Hont megye együttesen kiadmány ózott oklevelet, ez a akció azonban nem tekinthető közös közgyűlésnek. (317) Pest megye székhelye 1541-ig továbbra is Üllő, ahová Pilis megye nyilván nem ment el közös közgyűlést tartani, ennek semilyen nyoma sincsen. Pest megye hatóságnak Buda török kézre kerülésének évében, 1541-ben tehát nem Pestről kellett menekülnie, hanem Üllőről. A budai szandzsák összeírások 1546-1590 között semmilyen adatot nem tartalmaznak Üllőnél, amelyik Pest megye hatóságának egykori jelenlétére utalna. A török által területétől megfosztott Pest megye nemesei 1552. jun. 15én Balasszentmiklóson tartották közgyűlésüket, ez a hely található Törökszentmiklós határában, amelyik mindig is Heves vármegyéhez
