Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

II. A MEGYÉK HIVATALI SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

esküdtek Sárközy András fia László, Harthai Sebestyén, Zenthiwan-i Ágoston, Thethethlen-i Kelemen, Hugyey Weres László és Szentgyörgyi Zakwl János. (303) Solt-szék saját szolgabíráinak nevei tehát 1429-ben tűnnek fel legelőször. A széki szervezetből a nemesi megyei szervezet felé fejlődés fontos állomása, hogy 1431-ben megjelenik Solthy Pál Solt-szék első alispánja, mellette lévő szolgabíró Csornai Imre. (304) Pál solti alispán jelen volt 1431 augusztusában Chonta szántó és erdő stb. visszaadásánál a fehérvári keresztesek számára, mély birtokot a kalocsai érsek és várnagyai hatalmasul elfoglaltak és az érsekség Oroszi birtokához csatoltak. Oroszi birtok Fajsztól északkeletre az 5 km-re lévő Orosz pusztával lesz azonos. (305) A megyévé, megyei szervezetté fejlődő Solt-széknek ezután, a szórványos adatok tanúsága szerint is, alispánjai vannak. Az alispáni tisztséget, később ispánit, időlegesen megszerezték a kalocsai érseki vár várnagyai, 1470-ben Vozwan-i János és Dorozlo-i Benedek egyszerre Soltszéki ispánok, valamint kalocsai várnagyok. (306) Szapolyai János nádor 1498. nov. 19-én meghagyást keltezett Solt-szék alispánjának és szolgabíróinak, hogy folytassanak le vizsgálatot egy majosházai ügyben.