Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

II. A MEGYÉK HIVATALI SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

II. Ulászló 1500. máj. 5-én a fejérmegyei Solt-szék fő- és alispánjához címezte parancsát, melyre "Fejér vármegye Solt székének közönsége" 1500. jun. 15-én válaszolt Solton kelt levelével. (307) A Solt-széki alispánság, ispánság azonban hamarosan visszatérhetett a solti nemesség kezébe. Bolyar-i Péter alispán 1509-ben, szolgabírája Homokmeg-i Balassa László. (308) Solt-szék az önálló megyévé válás küszöbére jutott a Mohács előtti évtizedekben. Már az 1494-1495. évi adólajstromokban külön tüntették fel Fejér megyétől. Saját követeivel képviseltette magát az 1505. évi országgyűlésen. (309) Az 1526/27. évi általános országos portaösszeírásban "Regestrum comitatuum Pestiensis, Pilisiensis et Zoltiensis." cím alatt szerepel. Lakonikus megjegyzést találunk az iratban: "Zolt, Balogh Dániel kerülete a töröké." Balogh Dániel nyilvánvalóan a Solt megyei adószedő (perceptor) volt. Emiitik 1537. aug. 13-án a "solti dicator pecsétjét." (310) Solt vármegye története innentől fogva a Pest megyével való egyesülés története. a. A kalocsai várnagy Solt-szék igazgatásában Solt-székben, megyében nincs nyoma önálló királyi várszervezetnek, ezen a területen is Fehérvár várszervezete jött létre. Vannak persze bizonyos nyomok - például - Solt telpülés, amelyik talán korai fejedelmi udvarhely, de váráról nem tudunk. Figyelemre méltó Solt és Taksony között a régi Földvár, de ez minden a "világi" várszervezethez.