Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

II. A MEGYÉK HIVATALI SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

Iván, Pilis megye ispánjának, Visegrád várnagyának albirája mellett 1333. jun. 15-én, amikor Ítéletet hoz a Gyogy-hoz közelfekvő Thetunmal szőlő birtokáért folyó perben, Kaluz-i Lukács és Neek-i (olvashatatlan keresztnevű) szolgabírák állnak. Az olvashatatlan keresztnevű Neek-i nemes lehet, hogy az 1288-ban már szereplő Neg-i Balázs, aki Neek-i Balázs néven királyi ember 1324. márc. 29-én, vagy az 1337-ben kijelölt királyi ember, Nyek-i Balázs fia András. (286) A budai káptalan előtt 1326-ban egy Fejér megye Solt széki birtokokra vonatkozó szerződés megkötésekor külön meghívásra jelen volt Neek-i Balázs "comes", "ispánságát" nem tudjuk elhelyezni a nemesi megye szervezetében, de azért megemlítjük. (287) A visegrádi várnagyök még a XV. század közepén is eljártak Pilis megyei nemesek ügyében. Ennek valószínű legutolsó esete Buchan-i Osvald, macsói vicebán és egyben visegrádi várnagy nevéhez fűződik. V. László 1453. jan. 31-én részesítette kegyelemben az ellene elkövetett vétségek tekintetében. A macsói bánt és albánt azután a király 1454. máj. 6-án szólította fel írásban, hogy Ítélkezzenek Pomaz-i Cyko Jánosnak a Bersen-i várnagy, Kelemen elleni perében és ha a felek nem lesznek az ítélettel megelégedve, akkor a fellebbezést terjesszék fel V. Lászlóhoz. (288) Az utóbbi oklevélben a macsói bánok kijelölése egy Pilis megyei nemes perében csakis úgy értelmezhető, hogy ezek a személyek voltak egyben Visegrád várnagyai is és ebbeli minőségükben járhattak el Pomaz-i Cyko János ügyében. Pest és Pilis megyék nádori közgyűlésének sorozata ismereteink szerint 1340. jun. 28-tól folyamatosnak mondható 1467-ig. Ezt a korszakot Pilis megye hatóságának életében együtt tárgyaltuk Pest megyével. Pest megye