Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)
II. A MEGYÉK HIVATALI SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE
hatóságának Üllőre való átköltözése, 1467-1472 után már nem tartottak közös összejövetelt, sedriát Pest és Pilis megye rendéi. Pilis megye hatósága már korábban is, ezután pedig folyamatosan Felhévízen székelt. (A mai Budán a Bem tér és a Császár fürdő között lévő település.) Pilis megye Pálóczy László országbíró felhívására éppen a hévízi vámjövedelem ügyében folytatott vizsgálatott az óbudai káptalan panaszára, melyről 1465. dec. 16-án tett jelentést. (289) Az is előfordult, éppen a Mátyás király által elnökölt közös közgyűlés idején, hogy a Pest és Pilis megyék együttesen végeztek vizsgálatot és tettek jelentést 1467. ápr. 12-én arról, hogy az óbudai káptalan népei Óbudán régi időtől fogva szabadon mérhették boraikat. (290) Az egész korszakban teljesen külön megyeként működött Pilis vm. hatósága. Mátyás király a Pilis megyei szolgabírákat ("fidelibus nostris iudlium comitatus Pilisiensis") vizsgálat lefolytatására utasította 1481. ápr. 27-én. (291) Pilis megye hatósága 1483. febr. 8-án óbudai apácák panaszára lefolytatott vizsgálatról tett jelentést Fedémes ügyében. (292) A megye 1516. febr. 11-én Felhévizen bíráskodott, "loco scilicet sedis nostre iudiciarie celebrari solito". A Felhévízen tátott sedriája 1523. jan. 12-én pedig hely telemtette, hogy egy ügyben a nyulszigeti apácákat Pest megye hatósága elé idézték. (293) A király és más hatóságok külön önálló megyeként kezelték Pilis megyét és akként is leveleztek vele. Buda város tanácsa 1515-ben, Báthori István nádor 1522-ben, II. Lajos király 1524. dec. 24-én küldött leveleket Pilis megyének címezve. (294)
