Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

II. A MEGYÉK HIVATALI SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

Walter comes igénye Pest nemesi megye bíráskodásának a kézben tartására nyilvánvalóan hátráltatta a nemesi megye bíráskodási gyakorlatának a kifejlődését. Ugyanakkor elsőrendű bizonyíték Pest vármegye Duna kétpartiságára is. Azt mondhatjuk, hogy a budai Várhegy nem tartozva a pilisi erdőséghez, erdőispánsághoz, Pest megye területén feküdt. Az újonnan felépült vár várnagya tehát "jogosan" vindikálta magának a megye nemesei feletti bíráskodást. Az újonnan felépült másik vár, a visegrádi várnagya ugyanezt tette és több mint egy évszázadon keresztül a visegrádi várnagy meg is tartotta a pilisi ispáni tisztet Pilis megyében. Walter comes rövid idejű (1265-1275) kísérlete, hogy budai várnagyként Pest megyei ispán is legyen, ahogy komáromi adományos ispán is volt, nem járt eredménnyel. (250) A Pest megyét Walter budavári rector részéről ért sérelem, a nagy skandalum az volt, hogy Walter 1268. okt. 18-i ítéletében elrendelte, a pesti és jenői hajósok az általuk beszedett hajó- és sóvám egyharmadát kötelesek a budai káptalannak átengedni. Lodomér esztergomi érsek 1285. jun. 4-én ismételten a pesti és jenői hajósok kárára döntött, melyet IV. László 1285. jul. 7-i átírásában meg is erősített. Az ügyben 1297. jun. 4-én III. András megintcsak a budai káptalan javára döntött. (251) Jelentős veszteség érhette a pesti (a nagypesti és a kispesti) valamint a jenői hajósokat, ha ennek a pernek a hullámai 30 éven keresztül nem csitultak el. Walter kísérlete azért fulladt kudarcba, mert a másik királyi, királynéi központ, Óbuda várnagyai, akik olykor nádorok és alnádorok voltak, sokkal jobb kondícióból indultak a Pest megye igazgatásában való poziciószerzésre, mint a budai várnagy. A budai várnagy, mégha egyben