Héjjas Pál: A Bogár betyárbanda története - Pest Megyei Levéltári Füzetek 19. (Budapest, 1990)
Bogár Jakab
kocsisa, aki közölte a csendőrökkel, hogy két idegen van még benn. Bogárék ekkor kilőttek az istállóból, egy csendőrt lelőttek a lováról, s a kocsis is kapott egy sötétet a homlokába, de ez utóbbi nem volt veszélyes. A két jómadár kirohant az istállóból és a csendőrök orra előtt elfutva a 600-700 lépésre lévő erdő felé menekült. Egy csendőr rájuk lőtt, de nem talált, kettőnek pedig nem sült el a puskája. A betyárok baj nélkül elérték az erdőt és belevetették magukat. Ballá szerint Kis Pista a bujakór miatt nem tudott gyalogolni, ezért kénytelen volt az erdőben meghúzni magát. (Nem ezt mutatta a csendőrök előli futása.) Másnap a főispáni helytartó száz fős gyalogos csapatot kért a vacsi erdő átfésülésére. Ballá is jött kilenc legényével - ők az Örkényi erdőt és a környező szőlőket, kunyhókat kutatgatták -, de már bottal üthették a zsiványok nyomát. 44 A betyárok nem sokáig gyalogoltak, mert február 9-én éjjel meglátogatták Kuti Istvánt Kecskeméten. Az innen elvett két lóval, s kocsival folytatták útjukat. Az eset felmerült a Bubán-féle perben is, arról azonban ott nem volt szó, hogy a betyárok ezt követően a fülöpszállási tanyán lévő cs. kir. csendőrlaktanyát „arra mentőkben" felgyújtották. A csendőrök alig tudták az életüket megmenteni, a betyárok pedig baj nélkül továbbálltak. 45 A sorozatos kudarc nagyon megviselhette a vármegye vezetését, mert eddig nem tapasztalt mértékű hajtóvadászat indult az utolsó, még élő Bogár kézre kerítésére. Az eddigi akciók tapasztalata arra indította az alispánt, hogy a szórványos portyázások helyett egy előre kidolgozott terv alapján, a csapatokat egy kézből irányítva, az Alföld nagy részére kiterjedő üldözést indítson. A terv elkészítésével és annak végrehajtásával Ballá Kálmánt bízták meg, aki február 18-ra el is készült a részletes tervvel. Ebben számíthatott a megyei csendbiztosokon és legényeiken kívül a 6. számú csendőrezredhez tartozó dabasi, majsai, kecskeméti és kiskőrösi csendőrőrs állományára. Az általános üldözés február 27-e és március 2-a között zajlott le. A Ballá által kidolgozott terv 46 22 csapattal számolt. A mellékelt térképvázlatból jól megállapítható a csapatok mozgása. 15 csapat a csendbiztosok vezetésével, általában 6-10 fővel indult a bevetésre. A csendőrök 7 csapatot indítottak. A mintegy 150-160 főt megmozgató akció teljes kudarccal végződött. A hajtóvadászat után a csendbiztosok jelentést írtak, melyben igyekeztek a sikertelenség okát megfogalmazni, egyben a felelősséget magukról elhárítani. Ballá az alispánhoz írt jelentésében védte a tervet, hisz Bogár Jakab és Kis Nagy Pista csakugyan az előre tervezett „hajtásban" voltak. Szerinte a sikertelenség azért következett be, mert néhány csendbiztos eltért a kiadott utasítás44 143/1862. PPS. vm. főispáni helytartójának ir. (IV. 251.) Ebben található Ballá 126/1863. sz. jelentése (1863. február 9.), melyet Kármán pesti járási főszolgabírónak írt. 45 Az eset Ballá 238/1863. sz. levelében olvasható. In.: 3573/1863. PPS. vm. alispánjának elnöki ir. (TV. 254-b.) 17445/1863. PPS. vm. alispánjának ir. (IV, 254-b.) Az akció teljes leírása itt található.