Héjjas Pál: A Bogár betyárbanda története - Pest Megyei Levéltári Füzetek 19. (Budapest, 1990)

Baski, az új vezér

A tanyaégetés után négy nappal a betyárok meglátogatták Benedek György Pótharaszt pusztai kocsmárost. Baski egy duplacsövű puskával és egy ötcsövű pisztollyal felszerelkezve bement a kocsmároshoz, hogy ételt, italt és abrakot szerezzen. Ezalatt társai a kocsmáros majorjába és tanyájára fészkelték be magukat. A kocsmáros kijelentette, hogy abrakot nem tud adni, de ezt Baski nem fogadta el. Kijelentette, hogy annak pedig „muszáj lenni, ha a föld alól ... is." Végül a kocsmáros kerített abrakot, mert érezte, hogy nem jó ujjat húzni hívatlan vendégeivel. Baski bement a kamrába, személyesen szeremvételezni a készletet. Ezalatt a kocsmáros kissé boros fővel a betyár duplacsövűjét nézegette és el is sütötte. Baski erre kirohant, és Benedek ott lévő kertészét, Kaldnekker Józsefet a puska agyával kétszer fejbe vágta, a kocsmáros mellének pedig odaszegezte az ötcsövűjét, s agyonlövéssel fenyegette. Végűi megkegyelmezett és beérte az abrakkal, szalonnával és kenyérrel, mit magával vitt. Érdekes, hogy amit ő fogyasztott, azt kifizette, amit a tanyán lévő társainak szerzett, annak elmulasztotta megtéríteni az árát. Ebben közrejátszhatott az is, hogy Benedek kocsmáros tanyáján délután hat-hét csendőr megjelent, mire az ott tartózkodó két betyár ruházatát s fegyverét hátrahagyva elmenekül. Az egyik a kocsmáros majorja felé szaladt és társának, ki az udvaron tartózkodott, bekiáltott: „lóra, hajtják a nyulat". A majorban ekkor három betyár volt, kik korábban a csősz kocsijával érkeztek oda. A kocsi elé fogott két lóra két betyár fel is pattant, a harmadik társukat, Bartusz Mihályt ott hagyták. Bartusz nem volt alapító tag a díszes gyülekezetben, csak Dönti megölése után került a csapatba. Mikor barátai jóvoltából gyalogosan a major udvarában maradt, futva menekült a búzaföldeken keresztül. A kocsmáros és a kocsis felesége mindezt látva a csendőröket a szaladó betyárra figyelmeztették. A zsandárok utána nyargaltak, s elfogták az üldözés közben súlyos lábsérülést szenvedett Bartuszt. Az elfogott betyárt a dabasi főszolgabórói hivatalba vitték, s börtönbe vetették. Ő volt az első a Dönti-Bogár féle betyárbandából, aki élve a hatóság kezébe került. Április 12-én fogták el, így legkésőbb április 15-én meg kellett kezdeni a statáriális eljárást, ahogy az a rögtönbíráskodás szabályaiban elő voit írva. Ez meg is történt, és Bartusz olyan szétágazó vallomást tett, hogy a rögtönbíróság helyettes elnöke, Molnár Sándor szerint, ha nem statáriális eljárást kellene lefolytatni, több más rablás és gyújtogatás is kinyomozható lenne ezek alapján. A hóhért és segédeit is Dabasra rendelték, hogy ítélethirdetésnél kéznél legyenek, mert az elítélteken a halálos ítéletet három órán beiül végre kellett hajtani. Bartuszt a börtönben hallgatták ki, mely szűk és dohos volt. Az ide-oda hurcolgatásától - lábsérülése miatt - eltekintettek, mert az orvosok szerint szélhűdésben könnyen kimúlhatott volna. A betyár a bírósági eljárást jól viselte, végig eszénél volt „nagy fájdalma dacára", mint azt a bíróság elnökhelyettese jelentette az alispánnak. Ugyanő írta a vádlott állapotáról, hogy „ha életben ha-