Héjjas Pál: A Bogár betyárbanda története - Pest Megyei Levéltári Füzetek 19. (Budapest, 1990)
Dönti Peti bandája
Dönti Peti bandája Dönti Péter (eredetileg Horváth Péter) nevét a kecskeméti megyei törvényszék egy 1860-ban kelt iratban úgy említi, mint aki ökörlopási ügyben „tolvajlási gyanúból" több hónapja letartóztatásban van. Újabb adat viselt dolgairól csak egy évvel későbbről van. Rozsnyai Pál kiskun-kerületi csendbiztos Lipóczi Sándor kecskeméti városi csendbiztoshoz írott levelében - 1861. november 29én - írja, hogy „Dönti Peti és a Bogarak társasága már tizenegy tagból álló..." Kéri ezért Lipóczi és Herczeg csendbiztosokat, hogy december 3-án induljanak Jakabszálláson keresztül Bugacnak, míg ő (Rozsnyai) Fülöpszállásról Szentimrén keresztül Páhi és Bugac irányába indul. A halasi kollégákat is hasonlóra kérte, mert mint írta, „ránk nézve szégyen, hogy Kunság és Pest megye a betyárok menedékhelye". 16 Szerinte a betyárok legfőbb búvóhelye Szentimre, Páhi és Bugac. Herczeg és Lipóczi öt-öt pusztázó hadnagyot magához véve el is indult 1861. december 3-án két irányba, hátha sikerül a betyárok nyomára jutni. Herczeg talált is nyomot. A bócsai pusztán, Csamper János tanyáján felismert egy FG bélyegű körözött lovat. Azt sejtette, hogy a helyiek nyíltan nem mernek neki semmit mondani, félve a bosszútól. Besúgás útján tudta meg, hogy Dönti a Bogár fiúkkal (Miskával, Jakabbal és Imrével) aznap hajnali 3 órakor a tanyán járt, s egy fáradt lovat hátragyhagytak, azzal, hogy aki az ottlétükről, vagy a ló otthagyásáról bármit elárul, életével fog fizetni. Ezután a tanyáról nyomtalanul eltűntek. Annyit még sikerült megtudni róluk, hogy előző este egy Vezsenyi nevű bugaci csősznél jártak. Hogy oda honnan jöttek, azt nem tudták. Elképzelhető volt, hogy a bajai határból. December 1-én ugyanis kiraboltak a bajai vásározók közül 15 szekeret. Az ügy kivizsgálása évekig húzódott, s felmerült a gyanú, hogy ezt a rablást is Döntiék követték el. 17 Bebizonyítani bajos lett volna évek múlva, hisz a bandatagok közül ekkor már senki sem élt. Igaz, Bogár Imre perében a bíró előhozta az ügyet, de a vádlott csak azt ismerte be, hogy magától Döntitől hallott a rablásról, de ő nem vett benne részt. A rablás áldozatai között volt kereskedő, fuvaros, földműves, adószedő, kocsmáros. A vásárra menő kocsikat a bajai szőlők közelében állította meg öt fegyveres. Az egymás után érkező kocsikat sorban kirabolták, majd e szavakkal: „lassan menjetek" - bocsátották el őket. Előtte azonban „elkérték" a pénzüket 16 D-130/1860. A Kecskeméti cs. kir. Megyetörvényszék fenyítő ir. (IV. 162-c.) 17 128/1861. PPS. vm. Fenyítő Törvényszékének ir (IV. 265-b.)
