Héjjas Pál: A Bogár betyárbanda története - Pest Megyei Levéltári Füzetek 19. (Budapest, 1990)

Dönti Peti bandája

Igaz, közben a puskájukat rájuk fogták, sőt volt akire többször rá is húztak, hogy nagyobb sebességgel adakozzon. Pénzen kívül hiás is érdekelte őket. Egy szabadkai földműves fiának mellényéről a gombokat szedték le, egy másiknak a lovát vitték el. Volt akitől 154 forintot vettek el (nem volt több nála), volt akitől 4 Ft 70 krajcárt, (mert nála sem volt több). Olyan történet, hogy a be­tyárok a gazdagtól elvettek, a szegényeknek adtak, már akkor is csak a roman­tikus irományokban fordult elő. Ami nem zárja ki, hogy a rabolt pénzt ne nagyvonalúan, két kézzel szórva költsék el. Környezetüknek ekkor csurrant­csöppent néhány forint, de mindez nem kérdőjelezi meg azt a tényt, hogy a szegényektől is elvették, amit megkívántak. Ez lehetett mellénygomb éppúgy, mint szalonna, vagy akár egy icce bor, ha más nem volt. A nagy fogás azonban csak ezután következett. Deim Lipót bajai adóhivatal­nok Hübner Eduár nevű társával együtt végrehajtó volt, s már hazafelé tartott egy kocsin, mikor az öt felfegyverzett ember lóháton hozzájuk vágtatott. Elő­ször csendőröknek nézte őket, s gorombáskodott is velük. Hamarosan kiderült azonban, hogy az öt úr rabló. A kocsin lévő pénzesládában több mint 2000 forint volt. Mondani sem kell, hogy magukhoz vették. Ezenkívül elvették az adószedő óráját, s lecibálták mindkettőjük gyűrűit. A gyanú Döntiékre terelő­dött. 1861 decemberében körözést 18 adtak ki ellenük. Ebben Döntiről az olvasható, hogy 42-45 éves, köpcös termetű, barna hajú, nagy homlokú, kopaszodó, tömött bajszú, kiberetvált körszakállú ember volt. A születési helyét nem tudták megállapítani, Dunavecse, Lacháza és Izsák is szerepelt, mint lehetséges hely. Az öltözéke naponta változott. Egyik nap „pa­raszt-jászkun" ruhában, máskor francia divat szerint jelent meg, magas cilinder kalappal a fején. Ismertető jelként azt írták róla, hogy „igen nyájas, bőbeszédű, magaviselete s társalkodási modora megelőző." Bogár Miska (30-32 éves kecskeméti születésű), aki 1860-ban Lacházán még csikós számadó volt, alacsony, tömött termetűnek, gesztenye-hajúnak, kék sze­műnek és kiberetvált körszakállúnak van leírva. A bajai rablás alkalmával jász­kun öltözékben volt. Bogár Imre (22-23 évesnek írják, de nem volt annyi) magas termetű, barna hajú s szemű, "igen szép külsejű s arcú", barna bajszú legény volt. Különös ismertető jele nem volt. A bajai rablásnál viselete „borjú szájú gatya, ing, ki­fordított pásztor suba". A legfiatalabb testvér, Jakab (18-19 éves, kecskeméti születésű) alacsony ter­metű, barna hajú s szemű fiatalember volt, kinek „bajusza most pölyhödzik" Róla is azt írták, hogy „szép arcú". Ruházata megegyezett Imre bátyjáéval. Az ötödik körözött személy Baski volt (45-48 éves, kunszentmiklósi szüle­tésű). Keresztnevét (György) a körözéskor még nem ismerték. Ő közép terme­18 u. o.

Next

/
Thumbnails
Contents