Szabó Imre: Az iskolák államosítása Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében - Pest Megyei Levéltári Füzetek 16. (Budapest, 1988)

JEGYZETEK

lődés természetes következményeképpen egyre erősebb lett az állam befolyása a közoktatás minden terén, elsősorban a felekezeti iskolákban. Egymásután jelentek meg a közoktatást reformáló törvényes rendeletek, valamennyi egyre erősebbé tette az állam ellenőrzését a felekezeti iskolákban. Az állami ellenőrzést végül Eötvös József 1868-ban hozott népoktatásról szóló törvénye tette teljessé, amikor kimondta, hogy Magyarország összes iskoláiban egységes tervben történjék az oktatás. A fejlődés további folyamán az állam, még egyéb módon is beleavatkozott a magánkézben lévő, illetve a felekezeti iskolák ügyeibe. Támogatta az állam a felekezeti iskolát. Milyen címen támogassa az állam a felekezeti iskolákat? Évtizedek óta egy iskolába nem használtak olyan tankönyvet, amelyet előzőleg a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter ne engedélyezett volna. Éppen ezért az egyház azon a címen kérte és kapta állami támogatást az iskolái számára, mert a közoktatás állami feladat. E támogatásból lassan kialakult az a gyakorlat, hogy a felekezeti iskolák legnagyobb részét az állam tartja fenn, az állam fizeti a tanítóit. A szerzetesi középiskolák tanárait csaknem kivétel nélkül az állam fizeti, az állami tanárok részére megállapított fizetés szerint. Ha tehát a fejlődés újabb szakaszánál az állam teljes mértékben a maga kezébe akarja venni valamennyi iskolát, ez csak természetes. Az ország lakossága nagyobbik fele eddig is állami iskolába járt és senkinek sem jutott eszébe, hogy akár erkölcsi, akár tudás szempontjából kisebb értékűnek tekintse ezeket az embereket. Vallásoktatás azelőtt is volt az iskolában és ezentúl is lesz. Az állami iskolák eddig is arra törekedtek, hogy becsületes magyar embereket neveljenek és miért kellene most ennek másként lenni. Éppen most, amikor a demokratikus kormánynak minden fáradozása oda irányul, hogy mindenki számára a legteljesebb lehetőséget biztosítsa emberhez, kultúremberhez méltó életre. Csak erkölcstelen nevelés ellen volna helye a tiltakozásnak . A családanya túllép feladatán amikor bele akar