Szabó Imre: Az iskolák államosítása Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében - Pest Megyei Levéltári Füzetek 16. (Budapest, 1988)

JEGYZETEK

avatkozni a korományzat feladatába. A családanya munkája akkor eredményes, ha segíti az iskolád a nevelés felelősségteljes munkájában, ha gondoskodik arról, hogy ne támadjon hézag a családi és iskolai nevelés között. Legyen a szülő állandó érintkezésben a nevelőkkel, így a gyermek egyéniségének figyelembevételével, igazán eredményes nevelést nyújthatnak az iskolák, és így válik az iskola valósággal második otthonává a gyermeknek. A Közoktatásügyi Miniszter, aki pártunk tagja, gondoskodik arról, hogy a valláserkölcsi szempontok figyelembevételével történjék a nevelés és tanítás. Ne rémüldözzön senki vélt veszélyektől és főleg a családi tűzhely őrzői, az anyák ne engedjék, hogy olyan harc eszközeivé használják fel őket, mely egyaránt káros a szülőre és a gyermekre..Bizonyos tekintetben az egyházak is új feladatok előtt állanak. A mi vezető szempontunk mindig az volt, hogy az egyház úgy tudja megtalálni a maga helyét, hogy a lelkekben lévő birtokállományból, azokból a nagy nevelő lehetőségekből, amelyek az egyház számára befolyásolnák, biztosítva vannak és a lelkekre való hatásából ne veszítsen, viszont találja meg a helyét a társadalmi berendezkedésben, megtalálta a hűbéri társadalmon, a polgári társadalmon belül. Ma meg kell találnia a népi demokratikus politikai berendezésen belül is. Hogy ez az alkalmazkodás az új viszonyok átélése mennyire sikerül, ezt valamennyien aggódó lélekkel néztük az elmúlt három esztendő során, mert azt akartuk, hogy a magyar nép egy véres háború szenvedése után, minden építő tényező jószándékú összefogásával tudjon haladni az újjáépítés és az ország átszervezése útján. Mindig tudtuk, hogy az egyház a maga hivatását teljesítve a lelkében lévő birtokállományát megtartva járhat ezen az úton, de tudtuk azt is, hogy nem lesz könynyű beilleszkednie ebbe a társadalmi rendbe. Mint ahogy egyik új társadalmi rendnek megszületésekor nem volt könnyű sem az államnak, sem az egyháznak, sem az egyénnek megtalálnia a maga helyét. Különbséget kell tenni az egyház örökkévaló hiva-