Szabó Imre: Az iskolák államosítása Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében - Pest Megyei Levéltári Füzetek 16. (Budapest, 1988)

III. AZ ÁLLAMOSÍTÁS JELENTŐSÉGE KÖZOKTATÁSUNKBAN

Tervezetünket Nóvák elvitte az akkor illegális Kommunista Párt illetékes vezetőihez, akik azzal egyetértettek." (2oo) A felszabadulás után a legelső intézkedések között volt a nyolcosztályos általános iskola megteremtése. Ennek szervezeti kiépítését azonban gátolták a háborús károk mellett a felekezeti és az együttműködni nem akaró törpeiskolák. Megyénkben pl. a törteli külterületi kisiskolákkal az rk. és a községi iskola nem volt hajlandó együttműködni az általános iskola kiépítésében. "A református iskola a ceglédi református iskolához, a besnyői iskola pedig a nagykőrösi református iskolához csatlakozott, de a közeli rk. iskolával nem keresett együttműködést." (lll.Kristó) Országosan 742 községünk nem rendelkezett állami iskolával, viszont több ezer egy_tanerős felekezeti iskolánk volt. Ezekben a törpeiskolákban tanuló 15o ezer fiatal oktatása és nevelése - a vallásfelekezetek közötti ellentétek miatt - elmaradott és korszerűtlen volt. Erről nyilatkozott Ortutay Gyula még az államosítás előtt: "Állítom, hogy a magyar demokrácia megszilárdulásának, és benne a magyar parasztság felemelkedésének egyik döntő ténye az általános