Horváth M. Ferenc: Hogyan írjam meg üzemem történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 13. (Budapest, 1987)

III. Források és kutatási feladatok a témakörök tükrében - A népi demokrácia és a szocializmus kora - 15. Az iparirányítás 1945 után

Korszakunkra az állami vállalatok működése a jellemző, melyek a minisztériumok (1948-1950 között ezeket nevezték nemzeti vállalatoknak) vagy a trösztök és az egyesülések, vagy a helyi tanácsok (19481950 között ez utóbbiak voltak a községi vállalatok) irányítása alatt állnak. Az egyes gyárak, vállalatok belső szervezetét a szervezeti és működési szabályzatok irják le. Vizsgáljuk meg, hogyan működtek a vállalati vezetők, volt-e köztük kiemelkedő személyiség? Milyen hatással voltak a vállalat életére a nagyobb külső és belső átszervezések és összevonások? Mik voltak a vállalat egyes szervezeti egységeinek feladatai és milyen szinten látták el azokat? A gyárak életében 1948 után rendkívül nagy hangsúlyt kapott az egyszemélyi felelősség, az igazgató vezető szerepe. A vállalatok élére ekkor kerültek a munkás igazgatók, az egyszerű munkásból a vállalat első emberévé váló káderek. Az igazgatói iratokban megtalálhatjuk a vezérigazgatói utasítások, az átszervezések, összevonások, vizsgálatok, jogi ügyek, szerződések, hivatal átad ás ok, vállalatvezetői jelentések, a vállalati munkarend stb. iratait. Az iparral kapcsolatos állásfoglalásokat és elvi döntéseket megjelentették A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentu mai 1956-1962 (Bp. 1973) c. forráskiadványban. Tanulmányokat közöl A magyar gazdaságirányításról. I-II. (Bp. 1983) c. gyűjteményes munka. Tirnitz József cikke Az alsófoku ipariga

zg

a

tási szervek és ügykörök