Horváth M. Ferenc: Hogyan írjam meg üzemem történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 13. (Budapest, 1987)

V. A kézirat elkészítése: módszertani alapelvek, periodizáció és nyomdai előkészítés

csőlátót, ami az egész és a rész, az üzem és a gazdaságban betöltött helye, szerepe között fennáll. 4. Az összehasonlítás elvét egyaránt alkalmazhatjuk a források értékelésében és azok elemzésében. Különböző és azonos időszakokban lemérhetjük az üzem önmagához és más vállalatokhoz, iparághoz, az egész gazdasághoz mért fejlődését. 5. Rendkívül fontos, hogy jelentőségüknek megfelelően, arányosan tárgyaljuk az egyes résztémákat. Ez a törekvésünk érvényesüljön a szerkesztésben is, mely tükrözze a feldolgozandó téma szerves egységét. Nem tartjuk jó megoldásnak - ez főleg csapatmunka esetén állhat fenn -, ha párhuzamosan egymás mellé rakott, rendszerint stílusában is különféle tanulmányok alkotják az üzemtörténetet, melyek mindegyike azonos történeti korszakon belül más-más témát fejt ki. Jtt kell megemlítenünk a periodizáció kérdését is. Munkánk felépítésénél az országos történeti korszakokat célszerű alapul venni és ezekbe beleágyazva tárgyaljuk az üzem történetét. A főbb korszakok a következők: - a feudalizmus kori céhes és kézművesipar (1848 előtt), - az abszolutizmus és a dualizmus kori tőkés fejlődés (1848-1914), - az I. világháború (1914-1918), - a forradalmak korszaka (1918-1919), - az ellenforradalmi rendszer (1919-1939), - (az 1929-33-as világgazdasági válság),