Horváth M. Ferenc: Hogyan írjam meg üzemem történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 13. (Budapest, 1987)

V. A kézirat elkészítése: módszertani alapelvek, periodizáció és nyomdai előkészítés

- a II. világháború (1939-1945), - a felszabadulás és az államosítás időszaka (1945-1949), - a szocialista kori iparfejlődés (az államosítástól napjaitikig). Az országos periodizáción belül természetesen figyelembe kell vennünk az üzem egyedi fejlődéséből fakadó határokat is! Ez lehet a vállalat típusának módosulása (pl. egyéni vállalatból részvénytársaság alakítása), profilváltás, a vállalkozás csődbe jutása és szanálása, vállalatok összevonása vagy különválása stb. A cédulák rendszerezése után - a már elkészített és kiegészített vázlat alapján - következik a dolgozat megírása, a kézirat összeállítása. Ennek során ügyelnünk kell a forma és a tartalom egységére, mondandónk fontossága és a mennyiség közötti összefüggésre, valamint az egyes fejezetek egymáshoz viszonyított terjedelmére. Rendkívül fontos, hogy állításainkat mindig a forrás megjelölésével támasszuk alá, vagyis fordítsunk nagy figyelmet a hivatkozások pontosságára. A hivatkozások adják a munka jegyzetapparátusát, mely a kézirat végén található jegyzetekből áll. Az előbb bemutatott két példánál maradva, a tartalmában közölt vagy idézett két forrásra való hivatkozást igy adjuk meg a jegyzetapparátusban: - PML PPSKk vm. főisp. biz. ir. 24/1930. (Pest Megyei Levéltár, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánjának bizalmas iratai 24/1930. számú ügyirat.) - Pest- és Nógrádmegyei Egyesitett Kőbánya és Utépitő Részvénytársaság alapszabályai. Bp. 1932. 4. oldal (a további115