Kisfaludy Katalin: Hogyan írjam meg iskolám történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 12. (Budapest, 1987)

II. A kutató és feldolgozó munka folyamata - 3. Az egyes történeti korok forrásai és kutatási feladatai - c. 1945-től napjainkig

Aki tehát a legközelebbi mult iskolatörténetének feldolgozását tűzi ki céljául, az iskolafenntartók és felügyeleti hatóságok iratait is kutassa, gyűjtsön visszaemlékezéseket, feltétlenül nézze meg a pedagógiai folyóiratokat és a helyi sajtót is. Ami a középfokú szakoktatási intézmények történetének kutatását illeti, felszabadulás utáni történetük tulajdonképpen 1949-ben kezdődik, ekkor hoztak törvényt az iparos- és kéreskedötanulók oktatásáról. 1945-1949 között még a korábban alapitott tanonciskolák működtek, jónéhány ilyen, Pest megyei intézmény iratai levéltárba kerültek. Így a felsőgödi, nagykőrösi, nagymarosi, pomázi, szentendrei, váci iparos- és kereskedőtanonc, illetve a ráckevei mezőgazdasági szakiskola iratai - bár rendkivül töredékesen. A felsorolt - nagyobb multu - tanonciskolák iratai általában a századelőtől 1948-ig vannak levéltárunk őrizetében. Rajtuk kivül a dunaharaszti, a dunakeszi és a szigetszentmiklósi iparostanonciskolák iratait őrizzük 1945-50-ig. Két gazda,illetve gazdaasszony képző iskola iratai is fennmaradtak (1945-49): az abonyié és a tápióbicskeié. A szakmunkásképzés csak szakmai felügyeleti szinten tartozott az oktatásügyi kormányzat hatáskörébe. A szakmának megfelelő mi nisztériumok (Ipari, Kereskedelmi stb.) működtették azokat, és a helyi tanácsok szintén megfelelő szakigazgatási szervein keresztül látták el ezek felügyeletét. Aki tehát a szakmunkásképzés valamely intézményének története után kutat, az elsődleges forrásanyag átnézése után tanácsi, illetve miniszteriális iratokban találhat adatokat, és nem az oktatásügy szakigazgatási szerveinek irataiban. 52