Kisfaludy Katalin: Hogyan írjam meg iskolám történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 12. (Budapest, 1987)

II. A kutató és feldolgozó munka folyamata - 3. Az egyes történeti korok forrásai és kutatási feladatai - b. 1868-tól 1945-ig

az általános, a korszakra jellemző képpel, észrevehetjük a netán előforduló egyedi sajátosságokat és különbözőségeket, de a legfontosabb: megtudhatjuk, melyek azok a részletek, bővebb adatgyűjtést kivánó mozzanatok, amelyekre további levéltári kutatásaink során koncentrálnunk kell. Amikor adataink első rendszerezésén túljutottunk, el kell döntenünk, hogy szükséges-e a másodlagos levéltári források feldolgozása. Ha e kérdésre igennel válaszolunk (ami az elsődleges forrásanyag legtöbbször egysiku, hiányos, hézagos voltából fakadóan valószínű), akkor tanácsos az iskolafenntartó iratait átvizsgálnunk. Állami vagy községi kezelésben volt iskolák esetében kutatásainkat a Pest Megyei Levéltárban folytathatjuk, bár meg kell jegyezni: fájdalmasan kevés iskolaszéki irategyüttes került levéltárunkba (Alsóhernád, Dánszentmiklós, Cegléd), azok is töredékesen. Ha azonban kutatásaink ezek hiánya miatt csődöt látszanak mondani, nem kell elcsüggednünk, hisz a felsőbb iskolai hatóságok iratai viszont bőségesen, csaknem teljesen megmaradtak: 1. Pest-Pilis-Solt vármegye Tankerületi Iskolatanácsa iratai (1869-1876), az iratok közt nagy forrásértékkel biró jegyzőkönyvek is szerepelnek. Levéltári jelzete: IV. 365. 2. Az 1876-tól működött vármegyei Közigazgatási Bizottság népoktatási albizottsága iratai kutfős rendszerben (az általános iratok között) találhatók 1937-ig, 1937 után pedig külön (e-vel jelzett) állagot képeznek. A Közigazgatási Bizottság 1944-ig működött. Levéltári jelzete: IV. 415.